Mágnesesség

Ezen az oldalon a mágnesességről, mint fogalomról, jelenségről lesz szó.

Megkülönböztetve a statikus és pulzáló mágnesességet.

 

Az ókori Kínában a Han kor elején már ismert volt a Sinanshao „délt irányító kanál”. Ez volt az iránytű őse. Geomanciánál, vagyis föld-jóslásnál használták, ez a ma is népszerű Feng shui része. Az iránytűt arab kereskedők juttatták el Európába.

A görög és kínai kultúrában mágikusnak tartották, hogy a mágnessel vasat lehet vonzani, és hogy bizonyos mágnesek taszítanak. Kínában felismerték, hogy a mágnes mindig egy irányba áll be, tehát tájolásra alkalmas, és mágnesezés után a vas is hat más vasakra. Kínában mérték, hogy hány tűt tud felemelni, ez alapján minőségi kategóriák voltak. Ezen ismeretek segítségével a kínaiak pontos navigációra alkalmas iránytűt tudtak készíteni, felismerték a mágneses és a csillagászati észak eltérését. Valamikor a 7. és 10. század között megjelent a tű alakú mozgórész. A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

mágneses erővonalak

1600-ban W. Gilbert, I. Erzsébet angol királynő udvari orvosa ismerte fel, hogy a Föld maga hatalmas mágnesnek tekinthető, ezzel a bűvös hatás tudományos magyarázatára leltek. Később M.V. Lomonoszov orosz tudós látta szükségesnek a mágnesesség atomi szinten való magyarázatát.

Az első képen a magnetit kristály, amely mint permanens, “álló” mágnesként fejti ki a hatását. A 2. képen vasreszelék segítségével lehet láthatóvá tenni a mágneses erővonalak kialakulását. Az erővonalak a két pólus É-D között haladnak. A Földnek is hasonlóan alakulnak ki az erővonalai, csak van egy hatalmas nagy különbség. Földünk legkülső része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk.

A Föld természetes mágneses mezője, illetve a mesterséges mágneses mező A Föld mint mágnes

A belső részében folyékony magma van. Mivel a Föld a tengelye körül is forog, a külső réteg gyorsabban forog mint a belső folyékony halmaz. Ennek hatására áramló mozgás alakul ki és elektromágneses teret generál. Ezt nevezzük “dinamó effektusnak”. Ez az elektromágneses tér alapjaiban különbözik az állandó mágnesek által kialakított mágneses tértől. Ugyanis indukciós hatást permanens mágnessel úgy lehet elérni pl, ha a vezető felett mozgatjuk a mágnest. A pulzáló mágneses térben nem kell mozogni, mivel a pulzálás révén alakul ki az indukció. Prof. dr. Varga András aki fizikus és orvos professzor könyvében kutatásai alapján publikálta, hogy a 4-es és 5-ös képek szerint a Föld természetes mágnesessége mesterséges körülmények között tökéletesen előállítható.

Mint a későbbiekből kiderül, a mágnesességének rengeteg élettani hatása van.De van három olyan kategória, ami alapvetően megkülönbözteti a különböző mágnesességeket.

 

1, Állandó mágnes: (rúd, patkó, szalag stb.) Már az ókori görögök, rómaiak is használtak mágneses köveket fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, sebek gyógyításának gyorsítására. Cleopátra maszkja is mágneses anyagot tartalmazott, mivel a bőrre is nagyon jó hatással volt.

2, Pulzáló mágnes: A pulzáló mágnesességnek két nagyon fontos paramétere van.: a pulzálás

Testünk rezgései frekvenciája és térereje.

A térereje nem állandó érték, a sarkoknál erősebb kb. 70 mikroTesla, az egyenlítő környékén gyengébb, kb. 30 mikroTesla. Az átlagos a mi szélességi körünknél kb. 40 mikroTesla.

A Föld 7,83 Hz-es elektromágneses hullámokat gerjeszt, ezt más néven Schumann hullámoknak hívjuk (egyébként ez az agyunknak a frekvenciája). Tehát 1 másodperc alatt közel 8-szor lüktet a mágneses tér. Mágneses hullámokat nagyon sok eszköz használ. Rádió adó-vevők, mobil telefonok, televízió, mikrohullámú sütő stb. Csak az a különbség, hogy ezek sokkal magasabb frekvencián dolgoznak. Mega- , giga- vagy tetaherzeken. Alacsony frekvenciának a 300 Hz alatti értékeket tekintjük. Közepes nagyságú a 300 kiloHZ-ig. Ezen felül nagyfrekvenciás. Rezgéseket használunk pl. amikor beszélünk, csak nem mágneses teret gerjesztünk, hanem hangszálaink segítségével a levegőt rezegtetjük meg. A normál zenei A hang 440 Hz. Fülünk kb a 20 és 20.000 Hz közötti rezgéseket észleli. Állatok pl. a kutya ennél sokkal szélesebb tartományban képesek hallani. A fény is mágneses rezgés. A fény az elektromágnese spektrum része, melynek frekvenciája 7,5·10*14Hz és 3,8×10*14 Hz közé esik. Tehát 750 és 380 GigaHertz közötti.

• 1Hz = 1/sec
• 1kHz = 1000 Hz
• 1 MHz = 1000 kHz = 1 000 000 Hz
• 1GHz = 1000 MHz = 1 000 000 kHz = 1000 000 000 Hz = 10*9 Hz
• 1THz = 10*3 GHz = 10*6 MHz = 10*9 kHz = 10*12 Hz

Miért nagyon fontos ez? Ugyanis csak a fény az az elektromágneses tevékenység amelyet szervezetünk képes érzékelni. Az összes többit nem. A magas frekvenciás és nagy térerejű mágneses térnek nagyon komoly egészségrontó hatása van. Képes a sejtmagban lévő DNS lánc nukleinsavait módosítani. Ennek előre ki nem számítható következményei lehetnek. Azt mindenki tudja, hogy pl- a túl sok UV sugárzás mennyire káros, bőrrákot okozhat. 1999,07,27.-én Petneházán Molnár Györgynél a tehenészetében olyan borjú született, aminek a hátán is volt két láb. A TV riportban és az újságcikkekben is mint egy érdekességről számoltak be. Csak az újágban lévő képen jól kivehetően látszott, hogy a tehenészet közvetlenül egy magasfrekvenciás átjátszótorony mellett van.

Prof. Varga Andrásék elvégeztek egy kísérletet, amiben tojáskeltetőben 300 MHz- től 3GHz-ig frekvenciatartományban a keltetés ideje alatt 0,1-3,0 mW/cm2 teljesítménnyel sugározták a tojásokat az első 5 napban 8 órán keresztül, amíg az érpályák és idegvezetékek ki nem alakultak.Mindezt 1,500 tojáson végezték. A jobboldalon lévő képekből kiderül, hogy nem volt olyan csibe, amelyik valamilyen szinten ne károsodott volna.

Idézet a könyvből: “Természetesen nem lehet egyértelműen az emberi embrióra ugyanezen hatásokat értelmezni, de a mágneses sugarak nem olyan -okosak-, hogy különbséget tudjanak tenni a csirke- vagy emberi embrió között.”

Most idézem ismét Werner Heisenberg híres mondását, ami a nyitóoldalon is megtalálható „Azelektromágneses energia az az elementáris energia, amelytől a szervezet egész élete függ“ Mit is jelent ez? Az  “ENERGIA” oldalon már szó esett a gyengén pulzáló mágnesesség biológiai hatásairól.

Zárógondolataként azt szeretném kiemelni, hogy az alacsony frekvenciatartományban pulzáló mágneses tér élettani hatásaira szükségünk van. Minél többet sétáljunk, kiránduljunk, stb. De lehetőleg óvjuk magunkat (különösen kismamákat, gyerekeket) a magas frekvenciás mágneses terek romboló hatásaitól.