Lúgosítás oxigénnel

A nagyvárosok levegője sokszor elviselhetetlen a kipufogó gázok miatt: időnként a ködösebb időszakban szmog riadót kell elrendelni. Nincs elegendő oxigén, mert gépkocsik sok oxigént vesznek fel, és igen sok Széndioxidot bocsátanak ki. Emellett az ipari telepek is nagymértékben szennyezik a levegőt. A népesség eloszlásának egyenetlensége (aránytalanul sok a lakosság a nagyvárosokban, elsősorban a munkalehetőség miatt), a hatalmas épülettömbök és a túlzottan kevés zöld felület (kevés fák, ligetek) tovább súlyosbítják a helyzetet. Ne csodálkozzunk azon, hogy a légúti megbetegedések száma rohamosan növekednek.

Ivóvizeink és a talajvizek is nagymértékben szennyezettek. A tiszta ivóvíz biztosítása az egész Földön komoly problémát jelent. Az Európai Unió 2015-ig tűzte ki céljául a Duna-menti országokban a vízminőség megfelelő szintű javítását a helyzet tarthatatlansága miatt. Addig is, de a későbbiekben is szükséges lesz valamilyen szintű víztisztítás, otthoni, házi vízszűrők alkalmazásával.

Az ipari-, és vegyi hulladékok meggondolatlan „raktározása” egyre gyakoribb veszélyforrás.

A növényvédő szerek, konzerváló szerek szabályozhatatlan mértékű elterjedése miatt egyre több méreganyaggal találkozik szervezetünk.

Hasonló és egyben új gondot jelent a génmanipulált élelmiszerek fokozatos elterjedése.

A vágóállatok hulladékfehérjével és növekedési hormonnal táplálása, visszajutva szervezetünkbe- ismeretlen betegségek sorozatát indíthatja el. Élsportolóknál (a jobb eredmény elérése és a pénzhajhászás végett) nagymértékben alkalmazott ún. anabol-steroidok és növekedési hormonok fiatal életkorban fellépő betegségek szülőágya.

Az életmódon belül a zajártalmak, a nagyfokú stressz-hatás, túlhajszolt munka, az aktív mozgás hiánya (sport) fiatalkori betegségekhez vezet. Manapság a számítógépek világában nagyon elterjedt az ülőmunka. Így a mozgási lehetőségek legtöbbször a számítógép egerének jobbra-balra mozgatásával merül ki.

Az élvezeti szerek közül a dohányzás megfékezésére világszerte megindult kampány pozitív hatásai már érezhetőek elég sok országban: a szív-érrendszeri betegségek fokozatosan csökkentek. Nálunk, sajnos még nagyon sok a dohányosok száma.

Az alkohol és kábítószer élvezet területén is még sok a teendő világszerte.

Gyógyszerek: Jelenleg a legjövedelmezőbb iparág a gyógyszeripar, a hadiipart is megelőzi. Egyre elterjedtebb a gyógyszerek fogyasztása a fejlődő országokban is. Ismerős a szlogen: amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak főhatása sincs. A mellékhatásokkal tehát számolnunk kell: Legtöbbször a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók okozzák a legtöbb, sokszor életveszélyes vagy halálos kimenetelű mellékhatásokat. A rendszeres fogyasztók 40%-a több mint ötféle gyógyszert szed.

Mindezek mellett egy nagyon fontos tényezőt kell megemlítenünk: A mezőgazdaságban a terméshozam növelés és a műtrágyázás (csak néhány ásványi anyagot pótolunk vissza a termőföldbe) következtében a termőföld nagymértékű elsavasodása lépett fel.

Ennek következményeként a termőföldi növények ólom és főleg kadmium tartalma a megengedett mérték sokszorosára növekedett.

Ezért a szervezetünk védelmét, ásványi- és vitamintartalmát biztosító zöldségek, gyümölcsök tápértéke az utóbbi 30-40 évben igen nagymértékben csökkent. Vagyis hiába eszünk sok zöldséget és gyümölcsöt, nem tudnak kellő védelmet biztosítani a betegségekkel szemben.

Már Hippokrates idejében 2500 évvel ezelőtt ismert volt, hogy „amit eszel, azzá leszel”.

Napjainkban ugyanígy aktuális a mondás, vagyis a betegségeket valójában „megesszük”. Azaz a kulcskérdés, az egészséghez az életmódon belül és a mindennapi étkezésünkön keresztül vezet.

A legnagyobb probléma ott van, hogy még azt a kevés zöldséget, gyümölcsöt sem visszük be, mint vitális anyagot, ami nélkül nincs élet.

Azaz egyre kevesebb élő anyagot viszünk szervezetünkbe: gondolok itt a friss, nyers zöldség- és gyümölcsfélékre. Pedig csak az élő anyag biztosít megfelelő energiát a mindennapi munkánk elvégzéséhez. A TV reklámok oly gyakran látott fejfájásos reklámja okaként nagyon gyakran a nem megfelelő táplálkozás, a vitálanyagok hiánya áll, aminek megszüntetésére nyílván nem gyógyszer adása a legmegfelelőbb.

A táplálék energiája

Vannak ételek, amelyek energiát adnak, és vannak, amelyek nem! A friss, teljes értékű ételek elektromos energiát tartalmaznak. Amikor megesszük az ételt, a tápanyagok az emésztés során lebontódnak, és az adott tápanyagokra jellemző elektromos frekvencia segítségével jutnak el a sejtjeinkhez.

A sejtjeink annyi energiát tudnak felvenni, amennyit a tápanyagok továbbítanak. Ezt az energiát, rezgésszámot meg lehet mérni, sőt le is lehet fényképezni! (Ez az ún. Kirlián fotó)

Dr. Robert Young, korunk nagy mikrobiológusa, (később még szó lesz róla) nemcsak az ételeket mérte meg, de a test egészséges szerveit is: a szívet, a májat, az agyat, és úgy találta, hogy ha egészségesek, akkor 70 megahertz körül rezegnek.

A halál 50 megahertz körül kezdődik!

A rákos sejtek 40 megahertz körül rezegnek!

Kirlián fotó egy hamburgerről, amiben alig van energia, ami látható az a salátalevél energiája. A hamburgernek hozzávetőleg 3-7 MHz között van az energia értéke. Hát nem elképesztően alacsony!

Valószínűleg mindenkinek ismerős a Hertz fogalma, csak eddig ezt a számítógépekre vonatkoztatva ismerte. Néhány számítógép még a megahertzes tartományban működik, de sok van már, ami a gigahertzes tartományban. Ez az egész a rezgésekről szól. Arról, hogy megmérjük az ételek rezgésszámát.

Kirlián fotó egy lencsecsíráról, aminek a rezgésszáma messze magasabb, mint 150 MHz. Maga az élő csíra szinte nem is látszik a képen, csak az a fantasztikus energia, ami kék fehér és vörös színekben kiáramlik ebből az ételből.

Valójában ezt az energiát, amit a képeken látunk, nem csak láthatjuk, hanem érezhetjük is, ha megesszük. De a különbséget is érezhetjük, amit az ÉLŐ étel és a HALOTT étel, ad vagy vesz el, mint mondjuk a 3-7 MHz tartományban található hamburger, vagy csirkehús, vagy egy vasárnapi pörkölt, ami után le kell, hogy feküdjünk. Nos, minél több élő, friss, biogén ételt eszünk annál energikusabbá válunk.

A vitaminok és az étrend-kiegészítők zöme 10 MHz körül rezeg! Többek között ez is magyarázat arra, hogy nagyon sok készítménynek a felszívódása csak 3-15%.

Dr. Robert Young Tudós, táplálkozási tanácsadó, pedagógus, mikrobiológus, 8 könyv szerzője 25 éven átvizsgálta, hogyan működik a testünk sejtszinten.

Elmélete az ÚJ BIOLÓGIA az egészség új és egyszerű megközelítése. Azt állítja, hogy csupán egyetlen betegség létezik. Minden betegség mögött egyetlen ok rejlik, ez, pedig nem más, mint a test túl savasodása. Ennek oka a felborult életmód, a rossz táplálkozás, negatív környezeti hatások, negatív stressz és gondolkodásmód.

A túl savasodás sejtszintű károsodáshoz vezet. A túl savas közeg szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belerágva magát a vénába és artériába, mint ahogy a sav a márványba. Ha ez így marad, minden sejtszintű tevékenységet és funkciót akadályoz, a szívünk dobogásától kezdve az agy működéséig. A túl savasodás az egész életre kihat, és betegségekhez vezet!

Vizsgáljuk meg az elsavasodás folyamatát:

Minden élet a tengerben kezdődött, és testünk nagy részét még ma is víz teszi ki: csecsemőkorban 90%, felnőtt korban 70 %, idős korban (70 év felett) 55%. A tengervíz pH értéke 8-8.5 (pH: latin eredetű szó: potentia hidrogenii), vagyis a hidrogén ereje. Minél több szabad hidrogén van egy oldatban, az annál savasabb. Létezik egy pH skála, mely 1-14-ig terjed, és amelyen a 7-es érték a semleges. 0-7 pH-ig egy oldat savasnak, 7-14 pH-ig pedig lúgosnak számít.

Vérünk rendelkezik egy, a normális működéshez szükséges pH értékkel, finom műszerekkel meghatározva ez 7.365. Testünk csekély ingadozásától eltekintve 7.35-7.4 közötti értéket tart fenn a vérben, ugyanis ha ez az érték kicsivel is alacsonyabb lenne, meghalnánk.

A fentiek alapján a következőket mondhatjuk:

- felnőtt testben 40-60 liter víz van

- Naponta szűrni, tisztítani és pótolni kell a veszteséget

- Sejtjeink annyira egészségesek, mint amennyire az a folyadék az, melyben fürdetjük őket!

- Ha a savak felgyülemlenek, súlyos dehidratáció lép fel, amit betegségnek hívunk

- Minden betegség lúgos pH felborulás eredménye

A két legkönnyebb elérhető testváladékot, a nyál és vizelet pH tartományát szoktuk vizsgálni, és ezek eredménye függ a többi szerv, azaz az egész szervezetünk vegyhatásától.

Egészséges embernél a nyál enyhén lúgos kémhatású kell, hogy legyen, ill. minél lúgosabb, annál egészségesebbek vagyunk.

Ottó Wartburg kétszeres Nobel díjas rákkutató szerint, ha a nyál pH-ja eléri a 8.5-t akkor szervezetünkben minden rákos sejt elpusztul, ill. nem tud keletkezni vagy szaporodni. Vagyis kézenfekvő a megoldás a daganatos betegségek gyógyításánál: erősen szükséges a szervezet lúgosítása.

Azt is tudnunk kell, hogy a különféle kórokozók (baktériumok, víruok, gombák) csak savas közegben tudnak szaporodni. Azaz savas vizelet mellett könnyen kialakul a hólyaghurut, és nehezebben is gyógyul meg, amíg savas a szervezetünk. Ezért hólyaghurut, vesemedence gyulladás szódabikarbóna kiegészítésével napok alatt meggyógyul.

Az, aki rendszeresen oxigénnel dúsított vizet iszik (amiről később részletesen beszélünk), ott ilyen jellegű gyulladások ki sem tudnak alakulni.

Hasonlóan torokgyulladásban, amikor fájdalmasan ég az egész garat, szódabikarbónás gargalizálás vagy oxigénnel dúsított vízfogyasztás drámai javulást hoz.

Ha valaki kemoterápiát kap daganatos megbetegedése miatt, akkor egy-két napig nemcsak nagyon rossz a közérzete, hanem alig van vizelet is. Ugyanis az óriási mértékben történt sejtpusztulás miatt a szervezete erősen elsavasodik, és nem is indul meg a vizelet, amíg a vese pH-ja nem éri el a megfelelő szintet.

Ilyenkor 2-3 liter oxigénnel dúsított víz fogyasztása beindítja a veseműködést, ezáltal megszűnnek a kellemetlen tünetek (hányinger, hányás, hasmenés)

Lábdagadás

A lábdagadás hátterében is nagyon sok (hanem a legtöbb) esetben a szervezet elsavasodása áll, ami oxigénes víz, és/vagy szódabikarbóna adására csökkenteni, majd megszüntetni is lehet.

Anyatej:

Hiába van előmelegítve, és hiába van gusztusos csomagolásban, nemcsak a jó választódik ki rajta, hanem bármilyen káros anyag is ötszörösen ürül az anyatejen keresztül. Szervezetünk leglúgosabb testváladéka az anyatej, amelynek a PH-ja egészséges körülmények között

ugyanolyan, mint a tengervíz, azaz 8,5 pH. Ha a kismama étrendje savas, akkor az anyatej pH-ja nem a legideálisabb, akkor könnyen koraszülés lehet. Dohányzó kismamáknál ez az egyik probléma.

Szívizom:

A szív mindig megköveteli, hogy ideálisan tudjon működni. Ha nem elegendő az oxigén (romlik a szív koszorúereiben a vérellátás), szívtáji fájdalom, azaz angina lép fel: azonnali pihenésre, nyugalomra inti a szív tulajdonosát. Súlyos esetben heveny szívizom elhalás (=infarktus) lép fel, ami helyi savasodással jár. A szívtapaszok, a nyelv alá tett Nitromint tabletta, vagy aerosol az erek tágításával segíti a szívet több oxigén jutásához.

Miért alakul ki az elsavasodás jelensége?

Az életünk attól függ, hogy a testünk megmaradjon a semleges, illetve enyhén bázikus kémhatású tartományban. Testünk, sőt az egész enzimműködés is csak enyhén lúgos közegben működik, akkor egyáltalán miért vannak bennünk savak.

A vér elsavasodásának elkerülése végett a szervezet eltárolja a savakat a sejtekben, ezzel túlterhelve őket. Belső nedveink pH szintje testünk minden egyes sejtjére hatással van: és ha a savasság hosszan tart, megzavarja az összes sejtszintű aktivitást – megakadályozza az életet magát.

Három okból következhet be elsavasodás:

1. Ha túl sok savas ételt eszünk

2. Ha mérgek halmozódnak fel, vagy mikroorganizmusok szaporodnak el a szervezetünkben.

3. Vagy akkor, ha testünk helytelenül bontja le, illetve semmisíti meg a savakat.

Egyre többen mondják, hogy „civilizációs betegségeink egyik legveszélyesebb oka és formája a savasodás. Igazából az átlagember ezt nem is érti, hiszen ez egy olyan folyamat, ami érzékszerveink számára láthatatlan.

Amit az ember nem lát, azt nem is hiszi el.

Dr. Linda Frasetto a Kalifornia Egyetem kutatója a savasodással foglalkozik. Kutatásai által rájött arra, hogy az emberi szervezet igyekszik adaptálódni a modern élet kihívásaihoz.

A máj és a vese, a szervezet kulcsfontosságú kiválasztó rendszerei, ők harcolnak a savasodás ellen.

Napjaink táplálkozása, stresszes élete azonban olyan mértékű savasodást eredményez, hogy a szervezet annak érdekében, hogy megvédje a stratégiai fontosságú májat és vesét, egyszerűen nem engedi a savas hulladékok kiválasztását, hanem zsírral burkolja be, és tárolja, hogy egyszer majd kezd vele valamit. Azonban ahogy a legutóbbi 1,000 emberrel végzett kutatás bizonyította, a koleszterol és a kristályos húgysav sosem lesz feldolgozva, hanem csak gyűlik, mi pedig hízunk, fájnak ízületeink, lassan mozgásképtelenek leszünk. Ennek eredménye az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.

Ha túl savas, akkor a szervezet előveszi stratégiai kalcium, nátrium, magnézium tartalékait és feláldozza a savasodás megfékezésére. Természetesen ennek ára van, a nevezett ásványi anyagokból hiány lesz, azonban életben maradunk.

Modern ételeink mind savasok, például a sör pH értéke 3,3, a húsé 5,5, minden alkohol, főtt tészták, legtöbb ivóvíz, vajak, olajok mind savasak. Talán a legnagyobb gond éppen a finomított cukor, Dr. Robert O. Young kutatásai szerint, mert a szervezet zsírt termel, hogy életben maradhasson, ez az egyetlen túlélési esélye. Még akkor is a zsírtermeléssel foglalkozik, ha nem eszünk zsírosat. Elő tudja állítani, hiszen az emberi szervezet egy folyamatos felépítés és lebontás.

A másik fontos savasodási forrás a stressz, az egész napi életünk. Egy stresszes munkahely tönkreteheti egy egésznap bázikus étrendjét. Ez rendkívül fontos tény, amit legtöbbször figyelmen kívül hagyunk.

A harmadik savasodási forrás éppen a környezeti szennyezés (amiről már korábban tettem említést), hiszen nincs már semleges pH értékű eső, hanem mindig savas, ettől maguk a növények is elsavasodnak, a földek már rég elsavasodtak, az ivóvíz már egyre ritkábban semleges, inkább kissé savas. Sok üdítő annyira savas, hogy semlegesítésére 32-szer annyi semleges, enyhén bázikus víz lenne szükséges. Ilyenkor a szervezet minden alkáli tartalékát mozgósítja, még a stratégiai jellegűeket is, mert különben azonnal meghalna.

Ilyen ital a kóla, amelyet (tudatlanul) kedvességből adunk gyermekeinknek, unokáinknak. A védelem érdekében a szervezet feláldozza még a csontba már beépült kalciumot is. Ez magyarázza a fiatalkori csonttörések gyakoriságát.

Milyen savak keletkezhetnek bennünk?

- Stressz, zaj, félelem, bosszúság = sósav

- Sport, fitnessz, kocogás, == tejsav

- Édességek = ecetsav

- Tea, kávé = csersav

- Nikotin, gázosodás = kénhidrogén (sav)

- Hús, sajt = kén- és salétromsav

- Gyógyszerek (acetilszalicilsav, vagy sósavat termelnek, mint a fájdalomcsillapítók nagy része)

Végeredmény: SÓKÉPZŐDÉS = SALAKANYAGOK

A mindennapi életben gyakorlatban tapasztaljuk a stresszre, félelemre, bosszúságra, haragra gyomrunk összeszorul, gyomorszáj tájékon fájdalom lép fel. Előbb-utóbb fekélyes betegség alakul ki a felgyülemlett sósav hatására.

Edzetlen szervezetben már kis mozgás után is felléphet izomláz, ami a tejsav felszaporodást jelenti. Maratoni futók néha kénytelenek abbahagyni a futást, ki kell állniuk a tejsav felszaporodása következtében fellépő izomgörcs miatt.

Talán nem is véletlenül a legtöbb problémát szervezetünkben a túlzott édességbevitel jelenti: nem tudunk ellenállni a sokféle sütiknek, csokoládéféleségeknek, üdítő italoknak, melyek lebontásakor igen nagy mennyiségű ecetsav keletkezik.

A tea- ill. kávéfogyasztók közül sokan tudatosan tejet használnak a csersav közömbösítéséhez. A tej előnyösen befolyásolja a tea és kávé illatát, ízét, zamatát is.

A dohányzók között nem véletlen a sok fekélybeteg, szív- érrendszeri és daganatos beteg a szervezet elsavasodása miatt, pláne, ha ehhez fokozott hús ill. sajtfogyasztás és alkohol is társul.

Végezetül a civilizált országokban nagymértékben elterjedt, a fejlődő országokban terjedőben lévő gyógyszerfogyasztás és savképződést okoz. Az USA-ban naponta 70 millió ember szed fájdalomcsillapító NSAID-ot (nem szteroid tartalmú fájdalomcsillapítót), melyhez igen sokan savcsökkentőt is kénytelenek használni.

A keletkezett savakat szervezetünk közömbösíti só képződés formájában, melyet, mint salakanyag – raktározza el a szervezet különböző területeire: vastagbél, ízületek, érpálya, stb.

Lima bab, szójabab, szója granulátum,

Piros-paprika, Cayenne bors, fokhagyma, gyömbér, hagyma

Cékla, retek, gyömbér, paradicsom, avokádó, zöldbab, sóska, spenót, fokhagyma, zeller, káposzta, saláta, paprika, brokkoli, endívia saláta, okra.

Még jó lúgosító ételek:

Lencse, szójaliszt, tofu, desztillált víz,

Gyógynövények, a legtöbb fűszer, olíva olaj, borágó olaj, kókuszolaj, avokádó olaj, lenolaj, tengeri halolaj, tőkehalmáj olaj,

Meggy, lime, citrom, grapefruit, kókusz, tönkölybúza, hajdina quinoa, kecsketej.

Édes répa, torma, fehérrépa, sárgarépa, mandula, szezám, római kömény, édes kömény, kömény, cikória, stevia

Borsó, spárga, articsóka, kelbimbó, karfiol, cukkini, póré-hagyma, karalábé, snidling, rebarbara, fekete nadálytő.

Rossz, enyhén savas ételek:

Csicseri-borsó, vesebab, feketebab, szejtán

Curry, napraforgó olaj, szőlőmag olaj

Szilva, friss datolya,, cseresznye, ribizli, nektarin, sárgadinnye, köles, amarant

Édesvizi (nem tenyésztett) hal, szójatej, rizstej, tejszín

Török-mogyoró, napraforgómag, lenmag, brazil dió, pekán dió

Rosszabb, eléggé savas táplálékok:

Friss gyümölcslé, ketchup, vanília, szerecsendió, asztali só, majonéz,

Margarin, vaj, kukorica olaj,

Narancs, banán, ananász, őszibarack, dinnye, mangó, alma, szeder, füge, datolya-szilva, guava, sárga-barack, papaya, mandarin,, szőlő, áfonya, eper, málna, barnarizs, búza,

Fehér kenyér, keksz, teljes kiőrlésű kenyér, rozskenyér, vadrizs, fehérrizs, zab

Tengeri hal (nem tenyésztett), dió

Legrosszabb, nagyon savas táplálékok

Alkohol, cukrozott gyümölcslé, sör, tea, kávé, bor, szénsavas üdítők, cola

Mustár, ecet, rizsszirup, szójaszósz, lekvárok, élesztő, maláta, kakaó, karob,

Szárított gyümölcsök, savanyított gyümölcsök,

Árpa kukorica, rozs, zabkorpa,

Sertés, borjú, marha, csirke, szárnyasok, tojás, belsőségek, tenyésztett halak,

Sajtok, jégkrém, joghurt, szójasajt, kecskesajt, tejprotein, kagyló,

Földimogyoró, krumpli, (tárolt), pisztácia, kesudió

Édesítőszerek, szacharin, aspertame= (E951), fehér cukor, répacukor,, kukorica szirup, melasz, maltóz, szirup, fruktóz, rizsszirup, juharszirup, méz

Az alábbi táblázat mindennapi ételek savasító (-) vagy lúgosító (+) hatásának körülbelüli értékét mutatja meg. A számértékek relatívak, és egységnyi tömegre vonatkoznak. Az egészséges étrend legalább 80 %-ban tartalmaz lúgosító és legfeljebb 2 %-ban savasító ételeket. A lúgosító ételek 70 %-a nyersen a legértékesebb. A biotermesztett növények optimális mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat, vitaminokat, fehérjét, enzimeket és aminosavakat.

Egy egészséges étrendnek nagy mennyiségű vizet is kell tartalmaznia: igyon meg 15 testsúly kilogrammonként legalább 1 liter vizet naponta. Megjegyzés: habár néhány étel ezek közül savas lehet, lúgosító hatással lehet a testre. (Pl. a citrom, mely segíti a szén-dioxidot vízzé alakítani.) Ennek fordítottja szintén igaz lehet. Az ételek melletti számok tehát az ételek végtermékeire vonatkoznak.

Amikor felborul szervezetünk pH-ja, számos problémával szembekerülhetünk. Egy elsavasodott testben az egészséges sejtek elkezdenek felbomlani – a megváltozott környezet hatására -, és különféle baktériumok alakulnak ki belőlük, melyek élesztő- és egyéb gombákká válnak, végül penészgombává – melyek aztán újabb savakat termelnek. Ez az ördögi kör így folytatódik, és az enyhe tünetekből később súlyosabb problémák alakulhatnak ki.

Az átlagos táplálkozás túlnyomórészt savasító ételeket tartalmaz, közel 90 %-ban. Ezzel szemben az ideális arány majdnem pont a fordítottja -20% savasító és 80% lúgosító étel lenne!

Nem véletlenül van tehát ennyi túlsúlyos vagy vérnyomás problémával küszködő ember, és általában azt mondhatjuk, hogy nem túl jó a társadalmunk egészségi állapota. Az emberek nagy többsége elsavasodott állapotban van.

Ételek hatásai szervezetünkre

Most beszéljünk egy kicsit a különböző ételek testre való hatásairól, ahogy azok a pH-értéket befolyásolják.

A gyümölcsök kiváló ásványi anyag és rost-, illetve vitaminforrások, azonban a legtöbbjüknek magas a cukortartalma így savasító hatást gyakorolnak a testre. Ha túlzottan el van savasodva a teste, mértékkel fogyassza az ilyen gyümölcsöket, de ha a pH értéke rendben van, eheti őket az étkezések között. Néhány enyhén savasító gyümölcs például az alma, narancs, szőlő, barack, szilva, ananász vagy körte, míg a banán, citrom meggy vagy mazsola lúgosítanak.

Ugyan a tejtermékek nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaznak, melyek lúgosítják a testet, de a laktóz (tejcukor) tartalmuk elősegíti a gombák jelenlétét, melyek tejsavvá alakítják azt. Minél tovább tart a tejtermékek előállítási folyamata, vagy minél tovább tárolják annál inkább savasító hatásúvá válnak: ellentétben a friss tejtermékek – így a friss tej is – lúgosítanak.

A gabonafélék, mint a búza, rizs, zab vagy az árpa, kisebb-nagyobb mértékben savasítanak az összetett szénhidráttartalmuk miatt, de fogyaszthatóak mérsékelt mennyiségben, és zöldségek mellé különösen hasznosak. A hajdina önmagában is lúgosít.

A pékáruk többsége nem tesz jót a testnek a finomított liszt- és magas élesztőtartalmuk miatt. A kenyérben, süteményekben vagy a tortákban található élesztő elősegíti a szervezet gombásodását, és így hozzájárul az elsavasodáshoz. Fehér kenyér helyett lehetőleg teljes kiőrlésű (barna) kenyeret fogyasszon, illetve olyan kenyeret mely egyáltalán nem vagy kevesebb élesztőt tartalmaz.

Sokan úgy gondolják, hogy az olajok és a zsírok okozzák a túlsúlyt, és ezért próbálnak minél kevesebbet bevinni belőlük. Ám a túlsavasodás aránya a sav-lúg arányban keresendő, és a testnek igenis szüksége van a zsírokra, hogy megvédje önmagát a savaktól. Nem mindegy viszont, hogy milyen zsiradékot használunk. Lehetőleg kerülje a telített zsírokat (ezek szobahőmérsékleten szilárdak, mint pl. a margarin és a vaj), és fogyasszon helyettük telítetleneket (legjobbak az olívaolaj, halolaj kankalinolaj, borágóolaj, vagy lenmagolaj)

Az összes hús és hal savasító étel. Vannak közöttük kevésbé savasítóak, mint például a máj, lazac vagy pisztráng, illetve erősen savasítóak mint a disznó-, marha vagy borjúhús. Kerülje az utóbbiakat, és egyen helyettük inkább csirke-, vagy pulykahúst, de azokat is mérsékelt mennyiségben. A fehérjebevitelt gyakran hússal fedezzük, de ezek amellett, hogy sok fehérjét tartalmaznak, tartalmaznak telített zsírokat és koleszterint is.

A szükséges fehérjéhez és aminosavakhoz hozzá lehet jutni a zöldségekből is, melyek – a hússal ellentétben – rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. Túlzott elsavasodás esetén a legjobb, ha egyáltalán nem fogyaszt húst, amíg helyre nem áll a szervezete.

A gombák a természetbe lebontó szerepet töltenek be, és – ellentétben a növényekkel – szén-dioxidot termelnek oxigén helyett. Ha gombákat fogyasztunk, az megmérgezi az emberi sejteket is, így mindegyik fajtájuk – legyen az akár csiperke, őzlábgomba, moszat vagy szarvasgomba – mindenféle formában mérgező. Ne fogyassza őket, és lehetőleg kerülje a hosszan tárolt gombákat, a kukorica- és földimogyoró ter

mékeket is, melyeknek magas a gombatartalma.

Ha teheti, fogyasszon csírákat, mivel ezek rendkívül gazdagok tápanyagokban, és ahogy növekszenek, egyre lúgosabbá válnak. Vásárolhat búzacsírát vagy szójacsírát a boltban, de akár termeszthet is saját konyhájában.

Íme a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak:

- elhízás, túlsúly, cukorbetegség

- Szív- érrendszeri betegségek, magas koleszterin, fejfájás, migrén

- Fülzúgás, fülzsír halláscsökkenés, orrpolip, stb

- Fáradtság, alacsony energiaszint

- Emésztési zavarok, epekő, szájszag, fogszuvasodás

- Candida és egyéb gombás betegségek

- Daganatos megbetegedések

- Asztma, allergia, bőrtünetek, száraz bőr, hajhullás, pattanások, lábizzadás, cellulit

- Idegrendszeri tünetek, depresszió

- Gyors öregedés

- Csontritkulás

Egy olyan világban élünk, ahol lassan az megy eseményszámba, amikor teljesen egészséges. Egyre természetesebbnek vesszük, hogy az életkor előrehaladtával magas lesz a vérnyomás, magas lesz a vércukor, fájnak az ízületek, túlteng a gyomorsav, rakódnak a fölös kilók – hogy csak a leggyakoribb példákat említsük.

Egyre többen szenvednek allergiás tünetektől, hiába irtjuk nagy erőkkel a parlagfüvet és társait. Az elmúlt 25 évben kétszer is megduplázódott az allergiások száma, így minden harmadik ember szenved e betegség különböző tüneteitől.

A gyerekek között is egyre szaporodnak a légúti betegségek és a bőrtünetek.

Allergiák

Az elsavasodott, oxigéntől megfosztott testben lévő méreganyagok nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, amit gyakran az allergia tüneteinek hívnak. Továbbá a meg nem emésztett fehérje felszívódása is komoly oka lehet az allergiás állapotoknak. Az emésztőrendszer meggyengül, ez megakadályozza az aminosavak teljes lebontását, és sokféle ételallergiát okoz.

Ez utóbbi önmagában is súlyos allergiás reakciók széles skáláját képes produkálni.

Fáradtság

A fáradság valószínűleg az elsavasodott test egyik legfőbb tünete és panasza. A savas testközegben termelődő méreganyagok lecsökkentik a fehérjék és az ásványi anyagok felszívódását, aminek következtében meggyengül a test képessége arra, hogy enzimeket és hormonokat termeljen. Ez akadályozza a sejtek újratermelődését, és az energiatermelés egyéb szükséges összetevőit. Ennek eredménye a fáradtság, a csökkent állóképesség, az izomtömeg növelésére való képtelenség és az általános legyengültség.

A fül-, orr-, gégészeti betegségek

Az a sok megbetegedés, mely ezen a test-tájékunkon keletkezik, mind a savasodás következménye: fokozott fülzsírtermelődés, hallójárat gyulladás, viszketés, halláscsökkenés, fülzúgás, szédülés, arcüreggyulladás, orrpolip, orrvérzés, pattanásos orr, orrviszketés, szaglászavarok, mandulagyulladások, garatgyulladások, köhögés, nyálkő képződés, fogkő-képződés, szájszag, horkolás, szájpenész, íz érzési zavarok, garat és gégehurut, fejfájás stb.

Az elsavasodott testben elszaporodnak a paraziták (baktériumok, vírusok, gombák, Candida) amelyek szintén elkezdenek savakat termelni és ezeket, a salakanyagokat a szervezetünkbe ürítik, így tovább rontják a helyzetet. A paraziták nem szeretik a lúgosabb kémhatású közeget, nincs benne életterük, vagyis elpusztulnak.

Candidiasis

Óriási irodalma van ennek a megbetegedésnek, sokan félnek is tőle, sőt fertőző betegségnek tartják.

A candida gomba az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen. Csak az nem mindegy, milyen mennyiségben található szervezetünkben.

Csak akkor tud elszaporodni, ha számára ideális feltételeket biztosítunk:

- ha nagymértékben elsavasodik a szervezetünk pl. kemoterápia kapcsán

- ha antibiotikumokkal kezelnek tartósabb ideig

- bizonyos gyógyszeres kezelések (szteroid, hormonális, fogamzásgátlók, stb.) elősegítik

- rendszerbetegségek (pl. cukorbaj, autoimmun betegségek, stb.)

- súlyos érrendszeri betegségek (végtagi erek szűkülete)

- irritábilis bélszindróma

Csak a teljesség igénye nélkül soroltam fel példákat. Ha Candida gombafertőzés van, a szervezet lúgosítása megoldja a problémát, mivel megszünteti a gomba életterét. Drasztikus gombaölő szerekre nincs szükség, mert annak mellékhatása is van, kifejezetten májkárosító.

A fentiek láttán bátran kijelenthetjük, hogy korunk népbetegsége az elsavasodás, hiszen a listán a leggyakoribb halálokok ill. népbetegségnek számító betegségek szerepelnek.

Senkit nem akarok untatni számadatokkal, de a leggyakoribb betegségekből szemezgetek egy kicsit, hogy Önt is meggyőzzem arról, hogy minek a várományosa lehet, ha nem törődik többet egészségével. De talán fontosabb, hogy milyen betegségektől menekülhet meg, ha oxigénnel dúsított vizet fogyaszt, és egyéb módon is próbál változtatni életén, hogy elkerülje ezeket a betegségeket, vagy, ha már szenvedő alany, akkor hogyan szabaduljon meg a betegségektől, vagy hogyan tudja elviselhetőbbé tenni, mérsékelni a betegség lefolyását.

Magas vérnyomás:

A világon 8 millió ember halt meg 2008-ban

- Európában 60%-al gyakoribb, mint az USA-ban, 1,4 millió haláleset

- Stroke is 60%-al gyakoribb Európában:

- Magyarországon 18,000 halott, a férfiak egynegyede 60 év alatti

- Jelenleg 250,000 agyi infarktusos beteg, és még ugyanennyi akikről nem tudunk

Szívinfarktus

- USA: évente 1,6 millió beteg, ebből 600,000 halott 1 éven belül

- Magyarország 28,000 beteg ennek fele egy éven belül meghal

- Évente több mint 10,000 lábat amplutálnak érszűkület miatt

Rák

- 2008-ban 12 millió regisztrált rákbeteg, ebből 8 millió halott

- Naponta 20,000 ember hal meg rákban a világon

- Magyarországon 66,000 új beteg, évi 34,000 halott

- Fejlett országok 5,4 millió – ebből 2,9 millió halott

- Fejlődő országok: 6,7 millió – ebből 4,7 millió halott

- Nők: tüdő-, mell-, vastagbélrák a gyakoriság

- Férfiak: prosztata-, tüdő-, vastagbélrák

Cukorbetegség

- Ma 240 millió beteg a világon

- A 4. leggyakoribb halálok. Másodpercenként 1 halál

- 80%-a keringési elégtelenségben hal meg

- 2030-ban minden 3. cukorbeteg kínai vagy indiai lesz

- Európában 53,2 millió cukorbeteg, összlakosság 8,4 %-a

- Magyarország: 1 millió, és ugyanannyi a fel nem ismert.

Elhízás

- Eu-ban 135 millió elhízott. Elhízás= halálos barát

- Szív-érrendszer, diabetes, rák, mozgásszervi betegségek gyakoriság

- Görög, finn luxemburgiak után magyarok

Az elhízás a szervezet maximális védekezése a túlsavasodás ellen. A sejtek közötti kötőszöveti állományban felszaporodott savak ellen a szervezet a sejteket zsírszövettel védi. A zsír valójában az elsavasodás következménye. Mit jelent ez? A test zsírsejteket hoz létre, hogy azok elszállítsák a savakat a létfontosságú szervektől, hogy ezek a savak szó szerint ne marják halálba az elhízott ember szerveit. A zsír menti meg az életét! A zsír valójában nem más, mint a test válasza egy veszélyesen túlsavasodott állapotra. A megoldás? Lúgosítás.

Ha a folyamat megfordul, azaz szervezetünket lúgosítjuk pl. oxigénes vízzel, és ahogyan a későbbiekben látni fogjuk, megfelelő mennyiségű oxigénnel dúsított vizet fogyasztunk, fokozatosan „kipisilhetjük” a fölösleges zsírmennyiséget.

Mi a helyzet a soványsággal?

Ez a másik véglet. Az elsavasodott testben túlszaporodó élesztő-és egyéb gombák az Ön tápanyagain élősködnek, és lecsökkenthetik az Ön által elfogyasztott tápanyagok felszívódását akár 50 %-al is. Ez sok embernél azt okozza, hogy kórosan lesoványodnak, ami semmivel sem egészségesebb, mintha túlsúlyossá válnak. Fehérje nélkül a test nem tudja megújítani a szöveteket, nem tud enzimeket, hormonokat, és még több száz olyan anyagot termelni, amelyek szükségesek a sejtek energiájához és a szervek működéséhez.

Ennek eredményei a fáradtság, a betegségek és a testsúlyváltozások. Elképzelhető, hogy aki túl sovány még fogy egy kicsit, amikor a teste biokémiailag stabilizálódni kezd. De ahogy az állapota helyreáll, gyarapodni fog a súlya az optimális testsúly irányába. Az egészséges testek nem túlsúlyosak, és nem is túl soványak. Az egészséges test fenntartja saját ideális súlyát.

Csontritkulás

- Világszinten mintegy 200 millió embert érint a betegség.

- Európában a lakosság 9-10 %-a tekinthető csontritkulásos betegnek.

- 2010-re minden negyedik európai nő 60 évnél idősebb

- Eu-ban félpercenként egy csonttörés

- Magyarországon 600,000 nő, 300,000 férfi osteoporosis

- D-vitamin szerepe

AZ ELSAVASODÁS FOLYAMATA

Dr. Robert Young az Újbiológia elméletének kidolgozója azt mondja, hogy csupán egyetlen betegség létezik, ez pedig a megváltozott környezeti körülményeink, gondolkodásunk és civilizált táplálkozási szokásaink hatására kialakult elsavasodás.

Az elsavasodás jelensége fokozatosan alakul ki az emberi (egyébként az állatoknál is megfigyelhető) szervezetben, mely során 7 jól elkülöníthető állapotot figyelhetünk meg:

1. állapot: Általános érzékenység tapasztalható a szervezetben, úgymint alacsony energiaszint, bőrkiütések. Az alacsony energiaszint jelzője az indokolatlan fáradékonyság, aluszékonyság napközben is. Akármennyit alszol, fáradt vagy!

Bőrkiütések a legkülönbözőbb helyeken jelentkezhetnek, pattanások, bőrgyulladások formájában. Bőrmegvastagodások először a könyék tájékon alakulnak ki, itt a bőr el is színesedhet. Nőknél jelentkező kellemetlen tünet a narancsbőr megjelenése bizonyos testájékokon.

2. állapot: Különböző irritációk alakulnak ki: allergia, vastagbélben felhalmozódott salakanyag, emésztési problémák. Különböző légúti és táplálkozási allergiák jelennek meg majd „spontán” eltűnnek. De ilyenkor a beteget már megbélyegzik (pollenallergiás, fémérzékeny, stb.) és gyakran életre szóló gyógyszerszedésre ítélik! Hasi puffadásos panaszok kivizsgálására mindenféle eszközt bevezetnek, epe-, hasnyálmirigy betegséget, vagy irritábilis bélbetegséget diagnosztizálva.

3. állapot: Hurutok alakulnak ki, gyulladásos váladékozás figyelhető meg a szervezetben. Ez már a tüdőgyógyászok területe. Mindenféle antibiotikumot, hurutoldókat, befúvókat kap a beteg, esetleg asztmás betegséget is diagnosztizálnak. Egy dohányos esetében az orvosi magyarázat könnyűnek tűnik, de valójában itt is csak az elsavasodás jelensége áll fenn.

4. állapot: Gyulladások: megfigyelhetőek az általános fájdalmak, izom, ízületi gyulladások. Itt a problémát az alkalmazott kezelés jelenti, hiszen a javasolt fájdalomcsillapítók a savasodást még fokozzák.

5. állapot: Szöveti keményedések jönnek létre: pl. lupusz ( göbökből álló bőrbetegség), ateroszklerózis (az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedés), valamint előfordulhatnak a testben megkeményedett szövetdarabok. Ilyenek a lipoma, mióma, ciszták stb.

6. állapot: Fekélyek: kialakulása pl. gyomor-, vagy nyombélfekély. Ebben az esetben a savcsökkentéssel még javul is a beteg állapota.

7. állapot: Degeneratív elváltozások, mint a daganatok, csontritkulás, Multiplex Sclerosis, szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, stb. Az egyes állapotok nem említik meg az összes betegséget, hanem példákat adnak rá. Ebből is látható, hogy a test fokozatosan savasodik el/épül le és nyilván a daganatos betegségek sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Egy-egy daganat láthatóvá válásának ideje 5-10, néha akár 20 év is lehet.

Napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul savas irányba tolja a szervezet kémhatását, elsősorban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek nyakló nélküli fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek „köszönhetően”. A vér normális pH értéke 7,35 és 7,45 között mozog. Ebből a keskeny tartományból nagyon könnyen elmozdulhat savas – alacsonyabb – vagy lúgos – magasabb – tartományba. Leggyakrabban az elsavasodás veszélyeiről szokás beszélni. Nem véletlenül…….

Ha a sejten kívüli folyadékok elsősorban a vér savassá válik, vezető tünetté válik az állandó fáradtság, illetve könnyebben elkapjuk a náthát és más betegségeket. Ha a savasság még jobban erősödik, különféle fájdalmakat, például erős fejfájást, mellkasi fájdalmat vagy gyomorfájást észlelünk.

A szervezetnek semlegesítenie kell a bekerült savas elemeket, és ehhez lúgos más szóval bázikus tartalékait kell felhasználnia – főleg kalciumot, magnéziumot, cinket és nátriumot – amiket a csontokból, a fogakból a porcokból és az izmokból von ki.

Szervezetünk válaszreakcióként a felesleges savat a test valamely részébe halmozza fel, méghozzá olyan helyen, ami már amúgy is legyengült állapotban van. Az adott testrészen a vér sem képes tovább fenntartani a sav-bázis egyensúlyt, ezért a sejtek is elsavasodnak, és még kevesebb oxigénhez jutnak. Ha ez a tendencia folytatódik, az egész testrész túlnyomóan savassá válik, egyes sejtek elpusztulnak, és maguk is savvá válnak.

Ugyanakkor bizonyos sejtek képesek alkalmazkodni az ilyen megváltozott körülményekhez. Ahelyett, hogy elpusztulnának, ahogy a normális sejtekkel történik túl savas környezetben – abnormális, mutáns sejtekké válnak, és így kibírják a terhelést.

Ezeket az abnormális sejteket hívjuk rosszindulatú sejteknek. Ezek már nem reagálnak az agyból érkező impulzusokra, és eltérnek attól is, ami a DNS-emlékezetében kódként szerepel, ezért képesek végtelen és rendszertelen burjánzásra. Így keletkeznek a daganatos betegségek.

SZERVEZETÜNK LÚGOSÍTÁSA

A lúgosítás folyamata lényegében a szervezet méregtelenítése. Az ún. nagy méregtelenítést évente legalább kétszer tanácsos elvégezni, ősszel és tavasszal. Erről még részletesen fogok beszélni.

A lúgosítást azonban lényegében naponta kellene megoldani a megfelelő lúgosító ételek előtérbe helyezésével. Nem kell mindenkiből vegetáriánust nevelni, bár tudjuk, hogy a lúgosító ételek elsősorban a különféle csírákban és zöld növényekben találhatók meg. Ezért a napi étrend összeállításánál az ügyes háziasszony ügyeljen a megfelelő arányokra: kevés hús kerüljön az asztalra ill. tányérra, abból is legjobb a csirkemell, esetleg egyéb szárnyas, halak, ritkán fehér pecsenye. A köret sok zöldségfélét tartalmazzon.

Barna, hántolatlan rizst vagy vadrizst áztassuk be az előző napon, hogy minél kevesebbet kelljen főzni. A főzéstechnikával csökkentjük a készítendő étel rezgésszámát: ha a csírákat is megfőzzük és nemcsak pároljuk, értékéből sokat veszít. (lásd Kirlián fotók) Ugyanez vonatkozik az összes zöldségfélékre is. Ha a háziasszony sokáig főzi a húslevest, akkor a zöldségféléket, amellyel feljavítja az egyébként rendkívül alacsony rezgésszámú húslevest (kb 5-6 megahertz) csak nagyon rövid ideig főzze. A petrezselyem ill. a zeller levelét pedig akkor kell a levesbe tenni, amikor a főzést befejezte.

Ugyanígy a tartós főzés a zöldekben található mintegy 150 féle értékes anyagot inaktiválja, tönkre teszi.

Elnézést kérek azoktól a háziasszonyoktól, akik egyébként is így készítik ételeiket, de mindig vannak kezdő háziasszonyok is. Fűszerféléket bátran használhatunk, hiszen ezek lúgosítanak.

Pörköltek: Mivel ezek az ételek a legjobban savasítanak, tehát nagyon ártanak szervezetünknek, lehetőleg minden „másnap” főzzünk ilyen ételeket: húsvét és karácsony másnapján. Ha vendégségben fogyasztunk ilyen ételeket, lehetőleg nyers salátával együk, amit nem ecettel ízesítenek. Ecet helyett citromlevet használjunk ételeinkbe.

Grillezés: Ha a grillezni szánt húst előre befűszerezzük, egyik oldalát vékonyan mézzel megkenjük, másik oldalát mustárral és egyéb fűszerekkel, akkor nagyon kevés idő kell a sütéshez, és nem lesz nyers vagy rágós a hús.

Mi a helyzet a desszertekkel?

Szokjunk le a hétvégi sütemények készítéséről. Az édességfélék igen erősen savasítanak, ne okozzunk bajt gyermekeinknek, unokáinknak, ill. bármely szerettünknek. Tegyünk az asztalra bármilyen gyümölcsfélét de nehogy megcukrozzuk, vagy édesítőszerezzük.

Fagylaltok:

Ha tudunk, készítsünk magunk fagyasztott gyümölcsökből. A kész fagylalt műtermék és nagyon savasít.

Italok:

Bármilyen alkoholos ital savasít, a szénsav tartalmánál fogva a sör kifejezetten. A mérsékletesség elvét betartva kerüljön az asztalra száraz bor, vagy tiszta tömény ital.

Azt hiszem, végigmondtam a repertoárt csak a legfontosabb maradt ki, a folyadékfogyasztás. Mivel ezzel külön fejezet foglalkozik, itt elöljáróban megjegyzem, hogy a tiszta víznél nincs jobb szomjoltó. Folyadék bevitelére pedig egyébként is nagy szükségünk van.

Vizsgáljuk meg lúgosítás menetét.

LÚGOSÍTÁS

1, Béltisztítás

2, Magas klorofil tartalmú növények

3, Olajok

4, Oxigén

5, Ásványi sók

6, Testmozgás

7, Sok lúgosító étel

8, Kevés savasító étel

A fenti táblázat tulajdonképpen a méregtelenítés folyamatát mutatja be. A környezeti ártalmak, a kipufogó gázok, gyárak kéményeinek füstje, a tartósított műanyag ételek, a klórozott víz, a kozmetikai készítmények mindegyike toxikus terhelést jelent a szervezetünkre.

Aki nem méregtelenít rendszeresen, az egyszerűen nincs tisztában vele, hogy mit kockáztat. Arról nem is beszélve, hogy maguk a sejtek is méreganyagokat termelnek mindennapi működésük során. Ezt a rengeteg méreganyagot a test megpróbálja kiüríteni, amikor pedig már nem bír vele, akkor igyekszik ezeket biztonságosan elszigetelni.

Ezért raktározza az ízületeinkbe, a zsír- és kötőszövetbe és más olyan helyekre, melyek elég távol vannak a fontos belső szerveinktől.

De hát kit zavar egy kis úszógumi, narancsbőr, vagy egy kis székrekedés, hiszen manapság ez szinte természetesnek mondható. Gyakran mindaddig nem veszünk tudomást a méreganyagok lerakódásának folyamatáról, míg azok valamilyen betegség formájában nem jelentkeznek.

Ennek az oka, hogy nagyon hosszú az út a méreganyagoktól a betegségekig, így nem állítható fel közvetlen kapcsolat egy bizonyos méreganyag és egy bizonyos betegségtípus között.

Aki nem méregtelenít rendszeresen, az egyszerűen nincs tisztában vele, hogy mit kockáztat. Pedig az igazság az, hogy egyetlen betegség létezik, ez pedig a test elsalakosodása, vagy mai divatos szóval élve elsavasodása.

MÉREGTELENÍTÉS? TISZTÍTÓKÚRA A BELEK TISZTASÁGÁÉRT

A méreganyagok mintegy 70 százaléka élelmiszereink által jut a szervezetünkbe.

Táplálékaink manapság töméntelen tartósítószert, adalék, színező és állományjavító anyagot tartalmaznak. Gyakran minden indok nélkül veszünk be gyógyszert, frissítőszert és a szénsavas üdítőitalaink is külön gyűjteményei a testünket terhelő anyagoknak.

A szervezet rossz közérzettel reagál a mérgekre. Fájhatnak az ízületei, rossz lehet a lehelete, az emésztése, pattanásos a bőre, állandó fáradtság és levertség uralhatja a hangulatát. Hosszú távú felhalmozódásuk a különböző szervrendszerekben az anyagcsere-folyamatok felborulásához vezethet.

Hogy a nagydolog, ne legyen olyan nagy dolog.

Az ülőmunka, a rostszegény étkezés, a kevés mozgás és a rossz táplálkozás mind székrekedéshez vezethet.

Optimális esetben reggel 5 és 7 óra között kellene mindenkinek meglátogatni a mellékhelyiséget, illetve minden nagyobb étkezés után. Sajnos ez a gyakori látogatás csak keveseknek adatik meg.

A vastagbélben pangó salakanyagok újra felszívódásával folyamatosan mérgezzük saját magunkat. Egyes nézetek szerint ez a visszamérgezés az alapja a legtöbb megbetegedésnek. Ezek a lerakódások ráadásul megakadályozzák az értékes tápanyagok optimális felszívódását, és így még kevesebb vitamin és ásványi anyag tud hasznosulni a szervezetünkben. Évek alatt ez a lerakódott salakanyag több kilónyi ásványi anyagokkal megkötött méreganyagot jelent.

A salaktalanításra több módszer is van. Ilyenek a léböjt kúrák és a salaktalanító teák (gyermekláncfű, csalán), de ezeket majdnem minden esetben érdemes kiegészíteni beöntéssel is. Ez utóbbit azonban kevesen alkalmazzák örömmel.

A belekben pangó salakanyagok eltávolítására a növényi rostok, mint ballasztanyagok kínálnak kíméletes megoldást. Az alma (napi kettő), a hordós káposzta, a főzelék félék, a burgonya, a rizs, stb. elősegíti a belek tisztán tartását.

Gyógyszeres hashajtást mellőzzük, főleg rendszeresen nem szabad használni. Szükség esetén napi egy evőkanál szódabikarbóna kitisztíthatja a beleket.

Miért fontos az emésztőrendszerünk tisztasága?

A vastagbél szervezetünk szennyvízcsatornája, és az ő feladata például a nyirok rendszer méreganyagokkal teli (baktériumok, vírusok, szövettörmelékek) nyálkájának eltávolítása. Ha a nyirokrendszer túlságosan megtelik nyálkás anyagokkal, olyan feszültség keletkezik, melyet egész testünkben érzünk. Kezdetben izomfeszülés, jelentkezik, mely a feszültség növekedésével egyre fájdalmasabbá válik A láz egyik funkciója éppen a nyiroknyálka higítása, miáltal az könnyebben átfolyik a vastagbél falán.

Ha nem tudja eltávolítani a vastagbél a folyadékot, mert túlterhelt, akkor a máj próbálja meg ellátni ezt a folyamatot. A máj által felvett mérgek az epe részeként ürülnek ki. Ám ha az epefolyás túlzottá válik, visszafolyik a gyomorba, ahol hányingert okoz. Az epekő képződés is az elsavasodás következménye!

Magas klorofil tartalmú növények:

Ezek a zöld növények, melyek a napfény energiáját klorofillá átalakítva a legnagyobb energiát tudják biztosítani. A klorofil kémiailag a haemoglobinnal azonosítható, amely oxigént szállít szervezetünkben.

Chlorella: a legnagyobb klorofill tartalmú alga

Minden zöld növény tartalmaz klorofilt, de legtöbbet a lucerna, a búzafű és a búzafűtől még háromszor nagyobb mennyiséget tartalmazó növény az algák.

Olajok:

Itt is csak távirati stílusban emelem ki a leghasznosabbakat. Olíva olaj, kacsa-, liba-, tyúkzsír (mindegyik egészséges omega -9 zsírsav tartalmú), repceolaj, lenmagolaj, kenderolaj, bogáncsolaj, szükség esetén vaj, disznózsír. Nem szerepel a listán a margarin (rendkívül káros, magas transzzsír tartalma miatt) és a napraforgó olaj, mely csak omega-6 zsírsavat tartalmaz, mellyel szervezetünk egyébként is el van árasztva.

Az oxigénkezelésről külön fejezet foglalkozik.

Az ásványi sók biztosítása: elsősorban zöldségfélék révén a legideálisabb. Fontos megemlítenem, hogy a közönséges konyhasót, amit olyan előszeretettel használunk ételeinkbe, lehetőleg minél kevesebbet fogyasszunk belőle. Helyette sokféle fűszert használjunk, mivel azok lúgosító hatásúak.

A rendszeres testmozgásról lúgosító és savas ételekről korábban már részletesen tettem említést.

PH EGYENSÚLY ÉS HIDRATÁLÁS

A pH egyensúly a szuperhidratálással kezdődik.

Szervezetünk gyakorlatilag minden funkciójához szükség van vízre. A víz szállítja a tápanyagokat az emésztő-rendszertől a sejtekig, és a bomlástermékeket a sejtektől a kiválasztó szervekig, hogy aztán kiürüljenek. Fontos szerepet játszik a légzésben, a hőszabályozásban és az elektrokémiai folyamatokban is, mint például az idegműködés.

A víz a legfontosabb elem a helyes pH-érték létrehozásához és fenntartásához. Mivel naponta 2-2,5 litert vesztünk a normális testműködések során, rendkívül fontos ezt pótolni nagy mennyiségű és jó minőségű vízzel. Ha nem iszunk elegendő mennyiségű vizet, annak komoly következményei lehetnek,

- lassulnak az anyagcsere folyamatok

- Felhalmozódnak a savak, mivel nem tudnak megfelelően kiürülni

- Agyműködésünk, elképesztően gyengébbé válik

- Állandóan fáradtnak érezzük magunkat

Ön elegendő mennyiségű vizet iszik? A legtöbb ember nem, és krónikusan ki vannak száradva anélkül, hogy tudnának róla.

Lássa el testét bőséges mennyiségű folyadékkal: igyon meg 20 testsúly-kilogrammonként legalább 1 liter tiszta vizet, vagyis 3-4-5 litert naponta, egyenletesen elosztva a nap folyamán! Az étel utáni sóvárgás gyakran a test víz iránti könyörgése, és ahogy a helyes hidratálás elkezdődik, fokozatosan kifejlődik a szomjúságérzet is. Ön talán szomjasabb, mint azt valaha is gondolná.

Vajon mindegy, hogy milyen folyadékkal pótoljuk testünk vízszükségletét?

NEM!

A kávé, az alkohol, a tea, a szénsavas cukrozott üdítők nem helyettesítik a tiszta vizet, és ahelyett hogy pótolnák a vizet, éppen ellenkező hatást fejtenek ki. Ugyan ezek az italok tartalmaznak vizet, de nagyobb mértékben tartalmaznak vízelvonó (dehidratáló) anyagokat is, melyek nemcsak az őket feloldó vizet távolítják el, hanem testünk víztartalékaiból is elvonnak, így rendkívüli mértékben hozzájárulnak az elsavasodáshoz.

1 liter kóla savasító hatásának ellensúlyozásához 30 liter vizet kellene meginnunk!

Az élet alapja: a tiszta víz

Székrekedés, fejfájás, koncentráció zavar, csökkent teljesítőképesség és bizonyos esetekben még csalóka éhségérzet is jelezheti számunkra a tartós dehidratáltságot.

Idősebb életkorban egyszerűen nem érezzük a folyadékhiányt. Nagyon sok idős beteg ember napi félliternyi folyadékot fogyaszt, amiben már a leves is benne van! Csoda, hogy egyáltalán létezik.

A tiszta víz a lételemünk! Így hívják azt az állapotot, amikor rendszeresen kevesebb vizet iszunk meg a szükséges napi 2,5-3 liter tiszta víznél. Pedig igazából tudjuk, hogy meg kellene innunk, de mégsem tesszük.

Aztán megmagyarázzuk magunknak, hogy iszunk kávét is, meg üdítőt, meg persze levest is eszünk néha…..

Sajnos nem veszünk tudomást arról, hogy elegendő tiszta víz nélkül a vérünk besűrűsödik, a vörös vérsejtjeink összetapadnak, ez pedig rontja a szervezetünk oxigénellátását. Sejtjeink anyagcseréje lelassul, sőt még az agyunk is lassabban fog dolgozni.

Összességében olyan helyzetet teremtünk, mintha mosógépünket víz nélkül járatnánk, aminek ugye nem sok értelme lenne. De hogyan várhatjuk el testünktől, hogy minden funkcióját tökéletesen ellássa, ha a létfontosságú tiszta szállítóanyag helyett csak kólát, kávét itatunk vele?

A napi 2,5 liter tiszta víz elfogyasztása fontosabb, mint a megfelelő táplálkozás. De tiszta víz és tiszta víz között is ezernyi különbség van így erről még beszélnünk kell.

A nélkülözhetetlen tiszta víz

Egy idős ember 55 százaléka, egy középkorú ember 70 százaléka, egy újszülöttnek 90 százaléka és egy megtermékenyített petesejt 96 százaléka víz.

A víztartalom szervenként is változik. A szem üvegteste például 99 százalék vizet tartalmaz, az agynak 78 százaléka, a szívnek 77 százaléka, míg a máj 84 százaléka a víz.

A tiszta víz testünk létfontosságú alkotórésze. Oldószer és vivőanyag, hiszen segíti a tápanyagok felszívódását, feloldja és eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges égéstermékeket.

Elengedhetetlen a szervezet zavartalan működéséhez, a biokémiai folyamatokhoz és a hőszabályozáshoz.

Étel nélkül több hétig, de víz nélkül legfeljebb 3-4 napig bírjuk ki. Az egészséges felnőtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát azonban csak folyadékok fedezhetik..

Testünk optimális működéséhez naponta testsúly 30 kg-onként legalább egy liter tiszta víz szükséges, de a nyári nagy melegben és intenzív sportolásnál ez felmehet a duplájára is.

Kismértékű, mindössze 2 százalékos folyadékveszteség esetén is megbillen a vízháztartás, és jelentősen csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítmény.

A legtöbb ember viszont a szükséges mennyiségnek csak a töredékét issza meg naponta, pedig szervezetünknek folyamatosan szüksége van a vízutánpótlásra. Azt hisszük, hogy a szomjúságérzet megjelenésekor kell innunk, pedig a szomjúság már a szervezet vészjelzése a komolyabb folyadékvesztés megelőzésére.

Ráadásul bizonyos folyadékok kifejezetten dehidratáló hatásúak, tehát vizet vonnak el a testünktől. Ilyen a kóla, a kávé, az alkoholtartalmú italok, a szénsavas üdítők, a szörpök és a különböző magas cukortartalmú gyümölcslevek is. Ezért ha csak lehet, igyunk tiszta vizet.!!!

A tiszta víz minősége!

Természetesen nagyon fontos az elfogyasztott tiszta víz minősége is. Eredendően tiszta, szennyeződésektől mentes forrásvizet kellene innunk. Ez segítené a szervezetünk optimális működését.

De a nem elég jó minőségű vizek sajnos csak további terhelést jelentenek a szervezetünknek.

A felszíni és a felszín alatti vízkészlet minősége az elmúlt évtizedekben, a modern ember ipari tevékenységeinek köszönhetően folyamatosan romlott. De nem lehet ezért kizárólag a gyárainkat hibáztatni.

A háztartások szennyvíz használata is jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez. Gondoljon a sok mosogatószerre, mosóporra és öblítőre, a fertőtlenítő és vízkőoldó szerekre, illetve a samponokra és tusfürdőkre, melyeket nap, mint nap leengedünk a folyóba.

Magyarországon is, mint Európa többi országában, a szennyvizet a folyókba engedik, majd a folyó alsó szakaszán egy másik város ebből a vízből állít elő ivóvizet. Budapesten például a szennyvíz 55 százaléka a mai napig tisztítatlanul folyik a Dunába!

A kórházak és a gyógyszergyárak is a folyókba engedik a szennyvizüket. A természetes vízfolyásokban eddig körülbelül 20 féle gyulladáscsökkentőt találtak, és ezekből nyolcat már a csapvízben is kimutattak.

Budapesten évente mintegy 20 tonna novamidazofen – az Algopyrin és más gyógyszerek hatóanyaga – kerül a természetes vízfolyásokba. Emellett női nem hormonok és fájdalomcsillapítók maradványai úsznak le a folyón.

Azonban a jelenleg működő szennyvíztelepi technológiák egyike sem alkalmas a kis koncentrációjú gyógyszermaradványok kiszűrésére.

Csak jó minőségű házi vízszűrő berendezések alkalmazásával lehet jó minőségű, tiszta vizet előállítani. Ez a víz azonban még csak szűrt víz, ahhoz, hogy oxigénben is dús legyen, megtudjuk az alábbiakból.

10,000 éve a levegő oxigénszintje 38 % volt, ma tisztakörnyezetben 21 %, a nagyvárosok szennyezett levegőjében még kevesebb.

Oxigénhiányos állapot esetén a sejtszintű anyagcsere folyamatok rossz hatásfokkal zajlanak le, a szervezet energiaszintje lecsökken. Tudományosan elfogadott tény, hogy a sejtek oxigénhiányos állapota kedvező táptalaj sokféle betegség kialakulásához, többek között a rákos sejtek szaporodásához. A plusz oxigén megfékezheti bizonyos ráktípusok esetén a daganatok fejlődését. Az oxigénterápiát daganatos betegségek esetén a kemo és sugárterápia kiegészítésére is használjál.

Ma az emberek közel egyharmadának látens oxigénhiánya van.

Vagyis nem tud róla, mert a tünetek csak később, esetleg évek múlva jelentkeznek. A sejtek oxigénellátását a sejtmembrán öregedése az egészségtelen életmód, mint a kevés mozgás, rossz táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, a stressz károsan befolyásolja, ami a sejtek anyagcsere zavaraihoz vezethetnek. Az ember fáradékony, levert lesz, hajlamosabb

betegségekre. Amennyiben a szervezet elegendő oxigénhez jut, akkor növekedik a sejtek energia szintje, nő az ember vitalitása, javul a közérzete.

Az oxigenizáció hatása a daganatok biológiai viselkedésére.

Szerzők : – Prof.dr. Tóth József (50-éve patológus) – Budapest, Onkológiai Intézet Kékgolyó utca.

http://www.akademiai.com/content/y36b353rt5w8105

„A rosszindulatú daganatokban gyakran hypoxiás, csökkent oxigéntartalmú területek vannak (az oxigéntenzió 7Hgmm). A preklinikai, valamint a klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hypoxia fokozza a tumorok progresszióját, agresszivitását.

Szövettenyészeteken tanulmányozva az oxigén hatását bebizonyosodott, hogy az oxigenizáció in vitro önmagában is gátolja az ép szövetek, a benignus és malignus tumorok sejtjeinek növekedését. Az onkoterápia szempontjából rendkívül fontos megállapítás, hogy ha egy daganatban az oxigén parciális nyomása kevesebb, mint 2,5 Hgmm, a sugárérzékenység lecsökken (intriszik radiorezisztencia). Hypoxiás tumorokban számos kemoterápiás győgyszer is hatástalan (kemorezisztencia). Oxigén hiányában vagy hypoxiás szövetekben a fotodinámiás kezelés is eredménytelennek bizonyult. Mindezen kísérleti és klinikai tapasztalatok alapján már évtizedek óta egyes intézetekben kiegészítő kezelésként. De egymagában is próbálkoznak a daganatos betegek oxigenizációjával. A leggyakoribb kezelési forma az oxigéngáz belélegeztetése (hiberbarikus oxigénterápia), vagy az oxigénnel telített víz alkalmazása ivó vagy fürdőkúra formájában. A ma már nemzetközi kooperációban is végzett vizsgálatok egyértelműen igazolják az oxigénbevitel jótékony terápiás, radio- és kemoszenzitáló hatását.

Az általánosan alkalmazott eropoitein-kezelés is bizonyítja az oxigenizáció jelentőségét a tumorterápiában. Időszerűnek látszik Magyarországon szakintézetekben nagy beteganyagon kivizsgálni az oxigenizáció tumorgátló, radio- és kemoszenzitáló hatását.”

*****Eddig tartott az idézett cikk.

Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a későbbiekben tárgyalt, oxigénnel dúsított patronos ivóvízzel óriási eredményeket lehetne elérni a daganat terápiában.

Mivel az oxigénes vizet a társadalombiztosítás nem finanszírozza, saját kezdeményezésre minden daganatkezelt betegnél feltétlen ajánlom ennek használatát. Kiemelten a kezelések alatt, ilyenkor legalább napi 3 liter mennyiségben.

Tudta? Nem létezik szívrák!

Ugyanis daganat nem jöhet létre olyan környezetben, ahol a sav-lúg egyensúly fennáll, és bőségesen van oxigén. A tüdőkből a szívbe folyó vér az egész szervezet oxigénben leggazdagabb és legmagasabb pH-értékű része.

Miközben a vér átmegy a tüdőn, a savas toxinok kicsapódnak belőle, és marad a sok-sok oxigén és a magas pH érték. A rákos sejteknek mindig szélsőséges a pH értékük, és oxigénhiány áll fenn bennük, míg az egészséges sejtekben enyhén lúgos a kémhatás és magas az oxigéntartalom.

Oxigénhiány hatására összecsapódik a vörösvérsejtek egy része pénztekercshez hasonló állapotot vesz fel. Ilyenkor az oxigénszállításban nem tud részt venni, ezért a szervezet kompenzálásképpen újabb vörösvérsejteket termel.

Oxigénhiányban szenvedő betegeknél nagyon gyakran terápiás vérlebocsátást kell végezni a megszaporodott vérmennyiség miatt. A sok vörösvérsejt ellenére ezek a betegek súlyos oxigénhiányban szenvednek, kis megterhelésre is fulladnak.

HOGYAN VESSZÜK ÉSZRE AZ OXIGÉNHIÁNYOS ÁLLAPOTOT

Étel nélkül kibírjuk néhány hétig, víz nélkül kibírjuk néhány napig, de levegő nélkül legfeljebb néhány percig. Mit jelent ez?

Ha az oxigénhiányt pótolni akarjuk, az nem szombat-vasárnapi hétvégi kampány.

Nem arról van szó, hogy megittam valamennyi oxigénes vizet és most már túl vagyok rajta. Az oxigénhiányt folyamatosan pótolni kell. Részint a betegségek megelőzéseképpen, ha meg már kialakultak, akkor a terápiában azért, hogy a gyógyszerek, a funkcionális élelmiszer kiegészítők hassanak.

Ez az oxigén limitálja, mert ha nem, akkor belül az anaerob folyamatok fognak lezajlani, és 18 molekula helyett 2 ATP keletkezik. (Az ATP az élet tüzelőanyaga) Egy glükóz molekulából tudjuk, normális aerob körülmények között 36 keletkezik, anaerob (oxigénhiányos) körülmények közt meg 2.

A romlásnak két útja van:

1, Funkcionális, tehát működésbeli elváltozás, ez egy darabig visszafordítható utána visszafordíthatatlan.

2, Morfológiai, (azaz alaktani elváltozás), erre mondjuk, hogy citológiai vagy hisztológiai, sejttani, szövettani elváltozás.

A beteg sejtek is, a beteg szövetek is egy ideig képesek visszanyerni az eredeti állapotukat, az eredeti működésüket. De itt is, ha nagyobb és tartósabb a terhelés, akkor elpusztul a sejt, elpusztult szövet és un. Degeneratív formáció alakul ki. Amely már nem fogja azt a feladatot végezni, hanem a szervezet számára zavaró góc lesz.

Tehát a prevenció, a megelőzés az elsődleges, vagyis a legfontosabb. Aki fiatal, energikus, problémamentes, azt mondja, erős vagyok, miért csináljam ezt, azt, bármit magammal.

Igaza van, de lesz 50 éves, 60, 70, 80 éves is, csak nem mindegy, hogy öntől kérnek majd egy pohár vizet, vagy a szemüveget.

Tudjuk, hogy kb. 100 ezer km a bennük lévő érhálózat hossza.

Négy helyen vannak a végartériák.

1, agyban

2, szemben

3, szívben

4, vesében

Tehát ez a négy jelzi először, hogy valami baj van. Ezek a tünetek a következők.

1, Koncentrációs zavar, ebéd után aluszékonyság látszólag indokolatlan ásítozás elhalkuló lassuló beszéd

2, Változó látásélesség (ami, ha megdörzsöljük a szemünket, javul, ha nem dörzsöljük, káprázik és nem úgy látunk)

3, Ülő helyzetben is magas pulzusszám a legkisebb fizikai munkát is meggondoljuk, hogy csináljuk-e vagy nem (pl. odamenjek-e egy pohár vízért, vagy leesett valami, fölvegyem-e) ily mértékben lustaságnak tűnik, de nem az, hanem oxigénhiány.

4, Fáj a kéz és a láb, főleg a láb és gyakori lesz a nappali vizelés, éjszaka pedig rendszeresen fölkel, és WC-re megy, de a kiürített mennyiség kevés, ez a vesével kapcsolatos.

Tehát ezek mutatják a négy végartériában mutatkozó oxigénhiányt.

A következő fázis, amikor az oxigénhiány az ATP (adenozintrifoszfát) hiánnyal is együtt jár, ez az emésztőrendszerből hiányzik. Ez a szájüregtől a végbélnyílásig, először csak a funkciökat zavarja.

Tünetek:

1, ebéd után felpuffad

2, bármit eszik felpuffad

3, ezek a gázok böffentés vagy szellentés formájában távoznak, kellemetlenül erős szaggal

4, a lábujjak közötti területről származó szagminta ammónia szagú (jelentése, sok a fehérje a szervezetben) vagy erjedt szagú (sok a szénhidrát) jelentkezhet a kettő együtt is, vagyis a szénhidrátból is és fehérjéből is többet veszünk magunkhoz mint kéne.

A szervezet azért nem tudja ezeket megemészteni, mert anaerob, azaz oxigénmentes állapot van. Ilyenkor már a normál mikro-flóra lebomlik, és a helyét gombák foglalják el.

A vörös vértestek összeütődnek, pénztekercs alakzatot vesznek fel, és a széndioxid leadó, oxigénfelvevő képesség önmagához képest még tovább romlik. Eddig is oxigénhiány volt, de most nagyságrenddel változik.

Ha a mikrobiológiai egyensúly felborul, ez azt jelenti, hogy ott a lebontási folyamatok is elégtelenné válnak és jön egy szorulás, vagy hasmenés. Vagy a kettő közt, úgy mondjuk, hogy kupacos a széklet, így szokták mondani. Ez azt jelenti, hogy kijön egyben, de nincs formája, olajos lesz (már mutatja, hogy nincs epe elválasztás, nincs zsíremésztés), fénylő lesz a teteje, és emésztetlen ételmaradékokat lehet a székletben látni. Az, az érzet, hogy nem ürül ki teljesen az egész, és csípni fog a végbél egy ilyen hasmenés után.

A vége az asztma – allergia, szívburokgyulladás, szívizomgyulladás, rheumatoid artritisz, pszoriazis, ekcéma, szeboreás fejbőr, gégészeti dolgok, arcüreggyulladás, homloküreg gyulladás. És a legcsúnyább krónikus degeneratív betegség a rák valamelyik fajtája. És akkor még a nőgyógyászati dolgokról nem is beszéltünk.

Amikor a hüvely nyálkahártyája lepusztul, és tudjuk, hogy a humán pappiloma vírusnak a 16 és 18-as szerotípusa is méhnyak rákot okozhat, Nem okoz, okozhat.

Az oxigénhiány súlyosabb tünetei:

1.Itt elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedésre, ill azok tüneteire gondolok. A fáradtság, a memória zavar, a szédülés, a hányinger, a látászavar – elsősorban az agy vérellátási zavarára utal. A szív hamar jelzi, ha nincs elég oxigén: szívtáji szúró fájdalom, ami sugározhat a hátba, vállba, bal karba, állba, gyomorszájba is – lép fel. Ilyenkor halálfélelem, sápadtság, verejtékezés, vérnyomás emelkedés, esetleg szívritmus zavar is felléphet, jelezvén, hogy a baj nem kicsi. Ilyenkor szívtapasz, nyelv alá Nitromint tabletta vagy aerosol a gyors orvosi segítség.

De oxigénes víz fogyasztása hasonlóan gyors eredménnyel jár.

Sőt aki rendszeresen fogyasztja az oxigénnel dúsított vizet, annál nem lép fel angina.

Ha az angina gyakorta ismétlődik, szívinfarktus is kialakulhat.

Nagyon fontos megjegyeznem, hogy már 30-35 éves életkorban előfordul angina és a férfiak az első infarktusukat gyakran ilyen fiatal életkorban szenvedik el, melynek kimenetele gyakran végzetes lehet, vagy tartósan rokkant állapotot idézhet elő.

FIGYELEM!

Tréfásan azt mondhatnám, hogy azok az asszonyok, akik férjüket szeretnék megóvni a korai infarktus veszélyétől, legjobb, ha a nászajándékból oxigénes szifont vásárolnak. Így saját maguk is jól járnak, sőt a családalapítás is ideális feltételek mellet történik.

2. A légúti megbetegedések súlyos formája, a COPD (idült légzőszervi megbetegedés) is az elsavasodás következményeként léphet fel az arra hajlamos betegnél. Az enyhébb tünetekkel még nem is fordulunk orvosi segítségért, csak amikor már bőséges váladékképződés, gyakori, kis megterhelésre is jelentkező fulladás lép fel. Súlyos esetben tüdőgyógyászati intézményben oxigénpalackot írnak fel a betegnek, melyhez ingyenesen juthat. Sajnos az oxigén légutakon történő bejuttatása csak kevés segítséget jelent. Oxigénnel dúsított víz fogyasztásával viszont meg lehet tízszerezni a bejuttatott oxigén mennyiségét. És ha a beteg még elkezdene diétázni is, azaz lúgosítaná a szervezetét, az eredmény nem maradhatna el.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a köhögéscsillapítók, hurutoldók csak igen csekély segítséget jelentenek. Sőt, ha mentolos cukorkákat szopogatunk, még fokozzuk a szervezet egyébként is súlyos savas állapotát. A közönséges szódabikarbóna az oxigénes víz mellett óriási segítséget jelent. Az alapvető dolgok betartása (a beteg ne dohányozzon, ne alkoholizáljon, kerülje a szénsavas italokat, az édességet, lúgosítsa a szervezetét fokozatosan) nélkülözhetetlen a gyógyuláshoz.

AZ OXIGÉNFELVÉTEL LEHETŐSÉGEI

Tudjuk, hogy levegő nélkül csak néhány percig bírjuk ki, mivel a levegőben lévő oxigén éltet bennünket. Oxigénhez a szervezetünk nemcsak a légutakon keresztül juthat, hanem a bőrön a levegővel érintkezve, valamint a nyelőcső, gyomor, bélnyálkahártyán keresztül az oxigénes víz formájában.

A LÉGZÉS ÉLETTANA

A légzőrendszer legsajátosabb működése a gázcsere, amelyben az oxigén és a szén-dioxid vesz részt. A belélegzett levegő különböző gázok keverékéből tevődik össze. A levegő összetevői színtelen szagtalan és íznélküli gázok. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 0,004 % szén-dioxidot, 78 % nitrogént, és néhány tized százalék nemesgázt tartalmaz. Ezzel szemben a kilélegzett levegő körülbelül 16 % oxigént, 4,0 % szén-dioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemesgázok százalékos aránya csak kismértékben változik. A nitrogén vegyileg inaktív, semleges gáz, amely normális körülmények között nem befolyásolja a légzési folyamatot. A szén-dioxid az oxidáció élettani folyamat során a sejtekben keletkezik, és a tüdőn keresztül távozik a környezetbe.

A belélegzett levegő eljut a tüdőkbe, egészen az alveolusokig. Az alveolusokat és az azokat körbefonó kapillárisokat csupán egyetlen sejtréteg borítja, ezért igen szorosan érintkeznek egymással. Ez a határréteg átlagosan mindössze egy mikron vastag ( a centiméter 1/10,000-ed része) Ezen a levegő-vér gáton az oxigén gyorsan át tud jutni a kapillárisokban folyó vérbe. A szén-dioxid hasonlóképpen a vérből az alveolusokba kerül, majd a kilégzés során távozik. Ahhoz, hogy a test minden egyes sejtje hozzájuthasson az oxigénhez, kielégítő légzés és keringés szükséges. Az oxigén elengedhetetlen a szervezetben lejátszódó „égési” folyamatokhoz. A belélegzéssel a tüdőbe jutó oxigént a vérkeringésnek kell továbbítania.

Ezért a feladatért a vörösvértestek hemoglibinja a felelős. A tüdők a légcsere mellett fontos szerepet játszanak a szervezet sav-bázis háztartásának, a vér állandó vegyhatásának (pH érték) biztosításában.

Az oxigéndús vér a tüdőkből a tüdővénákon keresztül a bal szívfélbe jut, mely aztán a vért a szervezet többi részébe pumpálja. Az oxigénben szegény, széndioxidban gazdag a jobb szívfélbe kerül. Innen a szív a tüdőverőéren keresztül a tüdőbe pumpálja a vért, ahol az oxigént vesz fel és széndioxidot ad le.

LÉGZÉSFUNKCIÓ

A tüdőben lejátszódó gázcserét „külső légzésnek” nevezzük. E folyamat alkalmával nyugalmi körülmények között egy levegővételkor 500 ml levegőt lélegzünk be (légzési levegő), percenként mintegy 14-16 alkalommal, így a légzési perctérfogat (VE) 8 liter.

A perctérfogat mértéke a fizikai terheléssel, igénybevétellel arányosan nő. Igen nehéz fizikai munkavégzés esetén elérheti a 100-120 l/min értéket. A perctérfogat növekedését a nagyobb légzési frekvencia (gyorsabb légzés), valamint a nagyobb térfogat (mélyebb légzés) idézheti elő.

A hideg, fájdalomérzés, különböző lelki behatások, feszültség, stressz stb. fokozottabb légzéshez vezet, amely nincs kapcsolatban a fizikai okokból szükséges fokozottabb lélegzetvétellel, de kedvezőtlen irányba befolyásolja a szervezet állapotát.

A következő táblázat egy felnőtt személy, különböző munkaterhelés melletti levegő felhasználás értékeit tartalmazza.

TERHELÉS PERCTÉRFOGAT (lit/perc)

Teljes nyugalmi állapot 5-8

Ülés nyugalomban 8-10

Járás 10-25

Lassú futás 30-50

Közepes nehézségű folyamatos munka 30-40

Rövid ideig tartó erős igénybevétel 70-100

Felnőtt ember perctérfogata – aki közepes terhelés mellett végez munkát, és légzőkészüléket használ – kb. 40 l/min. Meg kell jegyezni, hogy a trenírozottság, valamint a kellő gyakorlat a munkavégzésben csökkenti az oxigénszükségletet.

OXIGÉNFELVÉTEL

Ne felejtsük azonban, hogy a szervezet számára a ventilláció csupán eszköz, a cél a sejtek oxigénellátásának biztosítása. Az oxigénfelvételt viszont élettani körülmények között nem a légzés, hanem a keringés határozza meg, és a szervezet munkavégző képességét jellemzi. Az ideális állapot az, ha a rendelkezésre álló légzési térfogatból minél több oxigént tud a szervezet felvenni.

OXIGÉN

Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, hiszen a földkéreg tömegének majdnem felét oxigén teszi ki (természetesen kötött állapotban), de az oxigén a világegyetem gyakoribb elemei közé is tartozik, hiszen az ötödik leggyakoribb elem.

KI IS VOLT AZ OXIGÉN VALÓDI FELFEDEZŐJE?

Érdekes módon egy olyan emberről van szó, aki bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytatott és íróként filozófusként illetve lelkészként is dolgozott. Joseph Priestley-ről van szó, aki 1773-ban születet, és 1804 február 6.-án hunyt el, 1774-ben fedezte fel a deflogisztonizált levegőt, amelyet később Lavoisier nevezett el oxigénnek.

Lavoisier jött rá arra, hogy a minket körülvevő levegőben ez az egyötödnyi rész az oxigén, a többit, pedig a nitrogén teszi ki. A nitrogén szerepe pedig az, hogy kissé lassítja az égést, nem olyan intenzív az égés ily módon, mintha csak oxigén venne körül minket.

AZ OXIGÉN

A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09% oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz.

Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, mivel a földkéreg tömegének csaknem felét (49,5%) oxigén alkotja. Nem csak elemi állapotban a levegőben, hanem kémiailag kötött formában a vízben és a kőzetekben is előfordul. J. Priestley fedezte fel 1772-ben.

A légköri oxigén teljes egészében az élővilág eredménye: zöld növények állították elő évmilliók alatt a fotoszintézis során. Napjainkban is a Földön az oxigént a zöld növények állítják elő. Fontos szerep jut az esőerdőknek, amelyek mennyisége mint tudjuk, fokozatosan csökken. Szerencsére azonban a Föld oxigénkészletének 90%-át jelenleg is az algák biztosítják. Több min 25,000 féle algafaj létezik a földön.

Ezek a rendkívül szívós élőlények átélték az összes földtörténeti kort. Egyes sós vízben élnek, vagy édesvíziek, más fajták a talajban a növényeken, vagy sziklákon honosak. A több méter hosszú, tengerekben élő makroalgáktól csak mikroszkóppal látható egysejtűekig terjed a fajta gazdagsága. Ilyen mikroalga az apró kékeszöld Spirulina platensis is, neki köszönhető a földi élet valamennyi formája. 3,6 milliárd éve kezdte el fotoszintézis útján termelni bolygónkon az oxigént, és ezzel megteremtette a magasabb szintű életlehetőséget. Ezek a mikroorganizmusok máig fennmaradtak és mindig megújulnak, valamint folyamatosan termelnek oxigént.

AZ OXIGÉN SZEREPE

Légzéskor oxigént vesznek fel az élő szervezetek, nélküle nem lenne élet. (Ezért adták az oxigénnek nyelvújításkor az éleny nevet)

Az oxigén gáz színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotú elem. Nagy tömegben kék színű, ez adja bolygónk színét. Ezt látják az űrhajósok. Nem gyújtható meg, de minden anyag, ami levegőben elég oxigénben sokkal hevesebben fog égni. Az égés kémiai reakció, valamilyen anyag oxigénnel való kapcsolódása.

Az emberi élet szempontjából is a legfontosabb alkotóelem a Földön az oxigén. Nélküle nem lenne élet. Ismert tény, hogy az ember képes pár napig víz nélkül, hetekig étel nélkül élni. Azonban oxigén nélkül az élet csupán pillanatokig képes a fennmaradásra. A test összes alkotóeleme közül az oxigén az egyetlen, melynek cseréjére minden percben és másodpercben szükség van az élet fenntartásához. A Föld oxigénellátása a már a kezdetektől csökkenést mutat. A tudósok megállapítása szerint Földünkön a jelenlegi oxigén mennyiség csupán egyharmada ahhoz képest, mint amennyi az őskorban volt, valamint hogy a légkörben található oxigén nagy sebességgel folyamatosan fogy. A globális szennyezés és a természeti erőforrások apadása miatt kevesebb oxigén jut vissza a levegőbe, és kevesebb szén-dioxid bomlik le. Ezen kívül jelenlegi civilizációnk kombinált technológiával csaknem hússzor annyi oxigént használ el, mint amennyit 5 milliárd lélegző ember képes felhasználni.

A LÉGKÖRI OXIGÉN CSÖKKENŐ MENNYISÉGE

Ma, vezető kutatók úgy vélik, hogy még a viszonylag egészséges embernek is gondot okozhat a levegőből szükséges oxigén előállítása. Valójában a levegő is egyre szennyezettebb, amely nehezebbé teszi az oxigén felvételét. Fiziológusok megállapították, hogy szennyezett levegő vagy kevésbé oxigént tartalmazó levegő belélegzése hihetetlenül nagy stresszt jelent a szervezet számára. Meglepő módon, őslénykutatók elemezték a jura kori megkövesedett borostyánba zárt légbuborékokba zárt oxigént. Kutatásuk rávilágított, hogy akkoriban az oxigén szintje jelentős mértékben magasabb volt, mint napjainkban.

Sok tudós szerint a dinoszauruszok kihalását az oxigénszint hihetetlen csökkenése okozhatta, és az, hogy ezt a csökkenést a légző-rendszerük nem volt képes adaptálni. Ha a dinoszauruszok kihaltak, mert nem kaptak elég oxigént, akkor csoda-e, hogy szervezetünk szenved és az egész oxigénraktáraink egyre szennyezettebbek?

A nehéz ételek fogyasztása nemcsak, hogy alacsony oxigéntartalmúak, hanem még több oxigént igényelnek a szervezettől.

Bármilyen túlzott stressz, legyen az nagyobb munkamennyiség, trauma vagy mély érzelmeket érintő esemény az életünkben, elnyúló depresszió és szorongás, nagy mennyiségű oxigént rabol el a szervezettől.

A szervezet a túlzott savasságot oxigénnel próbálja semlegesíteni.

Kutatások bebizonyították, hogy amikor a szervezet oxigéntartalma egy normál értéken belül van, akkor a fertőző mikroorganizmusok sokkal nehezebben terjednek és szaporodnak. Mindezek eredménye, hogy az oxigén aránya a levegőben található gázok mennyiségéhez viszonyítva folyamatosan csökken, ezért a testünk oxigénhiányossá válhat. Ez a hiányosság pedig nagymértékű stresszt helyez a testre: ahogy a test oxigénszintje csökken, az immunrendszer gyengülni kezd, a sejtek teljesítménye is csökken, ezáltal pedig védtelennek, sebezhetőek leszünk a betegségekkel és más tünet-együttesekkel szemben, melyeket az oxigénszint csökkenés okoz.

Palackozott oxigén: nemrégiben a japán Seven-Eleven üzletlánc piacra dobta új termékét, az „O2 Supli”-t ami nem más mint grapefruitos és borsmentás aromával illatosított oxigén.

Palackozott oxigén

Bár a növényi aromákkal illatosított oxigén belélegzése Japánban már az 1990-es évek elején divatba jött, eddig többnyire csak elkülönített oxigénbárokban használták őket. A most megjelent palackban körülbelül 35 szippantásnyi tiszta oxigén van. A használat a palack tetejéhez rögzített maszkkal történik. A gyártó szerint azonban időbe telik, míg a vásárlók hozzászoknak majd az új termékhez.

A LÉGZŐRENDSZEREN ÁT BEJUTTATOTT OXIGÉN

Oxigénmaszk, oxigén headset:

Magas oxigéntartalmú levegőt, vagy tömény oxigént lélegzünk be orron át oxigénpalackból egy maszk segítségével, vagy oxigénfejlesztő berendezés segítségével. A legelterjedtebb eljárás az oxigén gyors és hatékony pótlására ugyanis az oxigén azonnal eljut a tüdőbe, és a véráram útján a szervekhez. Előnye, hogy szabályozható és mérhető a bevitt oxigén mennyisége. Gyors hatása miatt ez a módszer javasolt hegymászóknak olyan magasságokban, ahol az oxigén parciális nyomása lecsökkent. Ajánlott továbbá krónikus dohányosoknak, asztmásoknak és egyéb légúti betegségek, légzészavarok esetén.

Oxigénsátor:

Az oxigénmaszk megnagyobbított változata, egy sátorba oxigént vezetnek, és ebbe fektetik a beteget A maszknál kevésbé elterjedtebb, kevésbé kényelmes és nem mobil. Ha lehetséges, helyette szívesebben alkalmazzák az oxigénmaszkot. Belélegeztetés túlnyomásos oxigén kamrában: olyan légúti és vérképzőrendszeri betegségek (például súlyos vérszegénység, vagy leukémia) esetén alkalmazzák, amelyek a tüdőkapacitás vagy a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenésével járnak, ezért magasabb nyomás kell bejuttatni az oxigént.

Oxigénkamra, hiperbarikus kamra

Az utóbbi években a hiperbárikus oxigén terápiának nagy figyelmet szenteltek a világban. Ez egy olyan gyógymód, mely gyakran meglepően gyorsan javítja a páciensek komoly egészségi állapotát. Gyakran olyankor alkalmazzák, mikor a többi gyógyászati eljárás csődöt mondott. A hiperbárikus oxigénterápia fiziológiai magyarázata az, hogy növeli a plazmában oldott oxigén mennyiségét.

Oxigén és látás

Egy svájci egyetem kutatói egerek szemében egy olyan fehérjét fedeztek fel,amely az ideghártya oxigénellátását biztosítja. A neuroglobinr három évvel ezelőtt az agyszövetből sikerült először kimutatni.

A fehérje távoli rokonságban áll a hemoglobinnal amely a véráram útján szállítja az oxigént a szemig. Mostanáig nem volt ismert, hogy a szemen belül az oxigén hogyan jut el sejtekig. A neuroglobin minden valószínűség szerint az idegsejteket óvja az átmeneti oxigénhiánytól, amely például egy agyvérzés esetén lép fel.

Vizsgálatokban mutatták ki, hogy a szem ideghártyájában. A neuroglobin koncentrációja mintegy százszorosa az agyban kimutatható értéknek. A fehérje mindenekelőtt a nagy energiaigényű rétegekben, vagyis a csapok és pálcikák (látósejtek) és a mögöttük levő neuronális kapcsolók környékén halmozódnak fel.

Gyakorlatilag a fény és a színek észleléséért felelős ideghártya igényli a legtöbb oxigént. Ennek folyamatos szállítása elengedhetetlen, mivel a szemben például még sötétben is energiaigényes anyagcsere folyamatok zajlanak.

Ha egy hegymászó nagy magasságban, oxigénhiányban szenved, elsőként a látóképessége gyöngül, és csak azután jelentkeznek a további kísérő tünetek. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak, a svájci kutatók azt remélik, hogy felfedezésük a szembetegségek jobb megértéséhez vezethet.

Oxigénbár Magyarországon is

Az oxigénbárok az oxigénben dús levegő rekreációs, energizáló élményét ötvözik az aromaterápia lelket és szellemet felfrissítő hatásával. E felemelő élmény az oxigénbárokban való felhasználhatóság érdekében alakították ki az oxigénfejlesztő készülékek kereskedelmi célú változatát. Az oxigénbárok mellett egyre jobban terjed ezen oxigénfejlesztő gépek egyedi felhasználása különböző közösségi helyeken vagy munkahelyen.

Megjelenésük oka: az Egyesült Államokban, Japánban és ma már sajnos Nyugat-Európa nagyobb városaiban is a nagymértékű légszennyezettség miatt az oxigénhiányos állapotot Oxigén bárok felállításával oldják meg, ahol különböző illatú oxigén ellátást biztosítanak a betérőknek. Az Oxigén bár nem csupán az oxigénhiányos állapotot szünteti meg, hanem kitűnő lehetőség kikapcsolódásra, felfrissülésre, vagy akár egy baráti találkozóra is.

Óvatosan az oxigénpótlással.

Az oxigén belélegzésnek veszélye is lehet. Magas %-ban az oxigén csak gyógyászati céllal és rövid ideig adható. 3-5 órán át adott tömény oxigén károsíthatja a tüdő hörgőit, és a tüdőben folyadék keletkezhet. Ezért állandó vagy tartós oxigén belélegzése csak betegeknek, orvosi felügyelet mellett javasolt. A tüdőgyulladásos betegségeiben a tömény oxigén belégzését kerülni kell.

Szobanövények, mint oxigéntermelők

Egy 25 nm-es helységben 24 óra alatt a levegő 75-80% lett oxigéndúsabb, és kb. 25-35 köbméter levegőt tudnak megtisztítani. Nézzük, milyen növényekből érdemes összeállítani a levegő csoport tagjait:

Az első helyen áll a spatiphyllum vagyis a vitorlavirág A hófehér vitorlavirág! Kezdő kertészek ideális növénye a vitorlavirág. Nevét hatalmas vitorlához hasonlító virágairól kapta, amelyek akár hat héten keresztül is virágoznak. A növény valódi virága csak a burok levélen belül található apró fehér torzsa virágzat. Hatalmas sötétzöld levelei között, a fehér virágok nagyon impozáns látványt nyújtanak. A fehér virág idővel zölddé változik, miután elszárad, a virágokat vágjuk le tőről. Csoportosan ültetve, vagy szoliterként is elhelyezhetjük.

Második helyen áll a jól ismert szobapáfrány:

A páfrány szinte minden otthonban megtalálható, ez a dús növekedésű mégis igen kecses növény. Minden környezetben igen jól mutat, függő kosárba, vagy virágoszlopra téve, a legszebb. Bátran válasszuk otthonunkba ezt a kedves dísznövényt. A szobapáfrányok közül a legismertebbek a Nephrolepis exaltata. Igen változatos levélalakzattal rendelkező dísznövény, kard alakú szárnyalt levelei keskenyebbek, némelyik fodros szélű. A növény levelei akár a két métert is elérhetik, ezért érdemes egy függőkosárba, vagy nagyobb virágtartó oszlopra helyezni a cserepét.

Harmadik helyezett a hedera:

Kissé elfeledett futó dísznövény lett az utóbbi időben, pedig apró kis tarka leveleivel az egyik legszebb szobanövény, amely néha visszavágva erős és dús futónövénnyé válik. Légtisztító hatása kiemelkedő, ezért érdemes több cseréppel is tartani otthonunkban.

Negyedik helyezett az areca pálma:

A pálmák közül az egyik legszebb fajta az areca pálma. Ismerjük meg, honnan is jött ez a gyönyörű smaragdzöld pálmafaj. Az areca nemzettség mintegy 50 fajt foglal magában. A forró párás trópusok egyik lakója, Sri-lankánés Dél-kelet Ázsiában is őshonos növény. Az areca faj az őserdők alsó és középső szintjén, ahol szűrt fényt, de igen sok párát kapnak nap, mint nap. A trópusi őserdőkben akár 8-10 méter magasra is megnőhetnek. A nálunk ismert areca pálma a bétel pálma, amely a naposabb helyeken fordul elő, törzse fiatal korban még üde zöld színű, ám idősebb korában szára fásodik, és szürkévé változik. A levélüstök dús, széles szárnyalt levelekből tevődik össze. A pálma tojásdad 5 cm-es csonthéjas terméséből készítik a bételt, mely élénkítő hatása miatt igen kedvelt a trópusi országokban.

Az ötödik helyezett a scindapsus:

Talán nem is gondolta volna, hogy ez a hétköznapi, szinte már-már gyomnövényként tartott futónövény, amely minden otthonban megtalálható, ilyen fantasztikus munkát végez az ön otthonában. Teljesen igénytelen, ám mégis érdemes kicsit több figyelmet rá fordítani. Évente többször is érdemes visszavágni a hajtásokat és nyáron hetente, télen pedig kéthetente egy kis tápoldattal kedveskedni neki. Ezen kívül évente egyszer ültessük át friss földbe, mert csak így tudja jótékony levegőtisztító hatását kifejteni.

Nos, ezek után már mi magunk is összeállíthatjuk a levegő munkacsoport tagjait, akik gondoskodnak róla, hogy ne csak az űrhajókban, de otthonunkban is friss tiszta oxigéndús legyen a levegő.

Bőrünk oxigénfelvétele:

A szervezet egészséges működéséhez állandó, friss, magas oxigéntartalmú levegőre van szükség. A levegőben lévő oxigén nélkül, életünket sem tudnánk fenntartani, és természetesen bőrünk sem élne. Bőrünkön kb. 4 millió pórus található, melyen át „lélegzik” a bőr.

Ha valakinek, pl. beteg az egyik veséje, vagy hiányzik, vagy műtétileg el kellett távolítani, vagy súlyos veseelégtelenségben szenved, a vese vagy vesék funkcióját részben a bőr veszi át.

Ezért lényeges a megfelelően és nem hermetikusan záró ruházat, melyen keresztül a levegő jól tud áramolni, valamint a később említendő kozmetikumoknak is fontos szerepe lehet, hogy ne tömjék el a pórusokat.

Környezetünk és a szervezet közötti gázcsere első állomása a tüdőn keresztüli oxigénfelvétel. A belső légzés folyamán, a véren és a különböző sejtnedveken keresztül jut be az oxigén. Ekkor az artériás vér nagyobb nyomású oxigénje kidiffundál a környező szövetekbe, ahol kisebb a gáznyomás. Végcélként jön létre a sejtlégzés, amely nem más, mint az ott végbemenő oxidációs és lebontási folyamatok összessége. Így a kapillárisok biztosítják az élő sejtek oxigénellátását.

A bőrlégzés valódi sejtjelenségekhez kapcsolódó oxidatív folyamat, amely a kötőszöveten belül zajlik le. (Itt található a bőr érhálózata).

A korral csökken az oxigénfelvétel.

Az oxigén fogyasztása sajnos a korral arányosan csökken. A hámsejtek – mivel nincsen külön érhálózatuk – részben az irha hajszálerei felől, részben közvetlenül a levegőből kapják az oxigént, illetőleg oda adják le a széndioxidot. A szöveti légzéshez képest elenyésző a bőrlégzés, de a hámsejtek életműködéséhez nélkülözhetetlen.

A bőrlégzés tartós gátlása a hám funkcionális zavarát és az idő előtti öregedést okozza. A bőr anyagcseréje lelassul, a sejtek újjáépítési képessége is megváltozik, ezért a bőr korán öregszik (különösen a szem környéke).

A különböző kozmetikumok elszigetelhetik a bőrfelszínt, emiatt a szaruréteg kórosan megvastagodik, a szőrüszők faggyúval telítődnek, átjárhatatlanná válnak. A külső, szennyezett levegő a bőrlégzést tartósan gátolja és a hám funkcionális zavarát idézik elő. A bőr kb. 20-22 éves korban van a csúcsponton, ilyenkor legjobb a hidratáltsága, legmagasabb az oxigén tartalma. Öregedés során romlik az oxigén ellátottság, lassul az anyagcsere, lelassul a hám megújulási folyamata, az elasztikus rostok tönkremennek és nem képződnek újak helyette. A cél, hogy a bőr fiatalkori állapotát, oxigén ellátottságát megőrizzük, illetve visszaállítsuk.

A szépségápolás kedvelt eljárásai közé tartoznak a különféle „bőrfiatalító” oxigénes kezelése, mint az iontoforézis, az oxigén-infúzió, az oxigén-inhaláció, az oxigénes arczuhany, vagy az aktív oxigénnel dúsított krémek alkalmazása, amelyek során a bőrbe oxigént és vele együtt a bőrproblémák kezelésére alkalmas hatóanyagokat juttatnak.

Ezáltal javul a bőrsejtek, oxigénellátása, anyagcseréje, regenerációja, rugalmassága, és növekszik az élettartamuk. A kezelések eredményeképpen kisimulnak a ráncok, és bőrünk szinte fellélegzik. Az oxigén baktériumölő, fertőtlenítő hatásának következtében pedig kitisztul a bőr.

Természetesen ez csak a ráncok kialakulását lassítja ill. a kisebbeket átmenetileg eltünteti. De a lényeg, mint az eddigiekből is kiderült, belül van. Igyunk oxigénes vizet a ráncok eltüntetésére.

Fürdés oxigénnel dúsított vízben.

Bár ma még nem sok helyen élvezhetjük az elektrolitos eljárással előállított magas oxigéntartalmú fürdővizeket, néhány helyet, például Kaqun-klubokban kádfürdők formájában már elérhetők.

A 36-38 C-os enyhén lúgos kémhatású fürdővízbe merülő test pórusai a kellemes meleg hatására kitágulnak, és a vízben oldott oxigén rajtuk keresztül beáramlik a testbe, miközben a víz oxigéntartalma csökkent, és a gázcsere következtében kémhatása savassá válik.

A szervezetbe jutott oldott oxigén csökkenti a szervezet savasodását, enyhíti az ízületi fájdalmakat és a reumás panaszokat, elősegíti a tisztulást, a gyorsabb sebgyógyulást, a szervezet felfrissülését, regenerációját és javítja a közérzetet. Előnye, hogy kellemes, é nincs káros mellékhatása, viszont nem alkalmas komoly betegségek gyógyítására, csupán támogatja a javulást.

OXIGÉNBEVITEL A TÁPCSATORNA NYÁLKAHÁRTYÁIN KERESZTÜL

Megállapították, hogy a gyomor-bélcsatorna útján történő oxigénbetáplálás a levegő belélegezésénél intenzívebb, ez ezt klinikai feltételek között több éve alkalmazzák. Az ilyen enterális oxigénterápia – a tapasztalatok szerint – nemcsak az izomsejtek oxigéntáplálását eredményezi, hanem egyéb megújulási folyamatait is serkenti.

Meghatározták, hogy a gyomorba juttatott molekuláris oxigén révén a szövetek oxigéntartalmának növekedési sebesség a légzéssel történő betáplálással szemben hozzávetőlegesen tízszeres.

Polagráfiás vizsgálatok mutatják, hogy míg például a belégzésnél a más szabad oxigén tartalma 8 %-kal, az enterális oxigéntáplálásnál 43 %-kal nő.

Igen eredményesnek és célszerűnek találták, az oxigén habosított folyadékban fogyasztását. Ilyen kísérleteket – megerőltető tréningek alatt, illetve nagy teljesítmények után – a sportolók erőnlétének mielőbbi helyreállítására széles körben végeztek.

Megállapították, hogy az „oxigénes koktélhab” gyorsan növeli a vér oxigénszintjét, rövid időn belül megszűnteti a vér „oxigénadósságát”, a hipoxiás állapotot, serkenti az izmokba redox folyamatok helyreállítását.

A Szovjetunió Egészségügyi Minisztérium egyik sportügyi intézetében nagyszámú sportolóval végeztek kísérleteket a következő összetételű, molekuláris oxigénnel telített ital, „koktél” fogyasztásával: 1 literben 50-60 ml csipkebogyószörpöt, 50 g glükóz, 20 g glilcerinfoszfát, 20 g glutaminsav 5 db polivitamin tabletta, 2 g citromsav, 5 g konyhasó, 20 ml enterococcus-elleni készítmény, 1 tojásfehérje. Az oldatot oxigénpalackból 2-3 l/min. sebességgel telítették.

Megállapították, hogy igen megerőltető, intenzív jéghoki tréning végére a sportolók véroxigén-telítettsége átlagosan 90 %-ra csökkent és 200-250 ml oxigénes koktél fogyasztása után, rövid idő alatt 96-97 %-ra emelkedett, míg az italt nem fogyasztó (kontroll) csoportnál ezt a szintet csak 2 órai pihenés után érik el.

A vér oxigénadósságának csökkenési sebességét az oxigénes ital fogyasztása révén, több módszerrel vizsgálták. Mérték a pulzust, telemetriásan, vizsgálták az oxigénadósság mértékére utaló kapilláris képet: ez az oxigénes ital fogyasztása után gyorsan, míg anélkül sokkal lassabban állt helyre. Megfigyelték az izomtónus alakulását a megerőltető sportolás utáni pihenésnél. Műszeres mérések mutatták, hogy az oxigénes ital fogyasztása után, nyugalmi állapotban plasztikus feszültség és feszített izmoknál a konkraktil feszültség rövid idő alatt lényegesen csökkent, míg az italt nem fogyasztott sportolóknál 2 óra után az izomfeszültségi értékek emelkedettek maradtak. A plasztikai izomtónus 5,2 mioton-t, a kontraktil izomtónus 7,8 mioton-t mutatott, míg az oxigénes ital fogyasztása után az első 2,6-ra a második 3,4-re csökkent. Az oxigénes ital tehát rövid idő alatt pótolja a vér.

Oxigén adósságát. Megállapították gyors hatását a szervezetben végbemenő redox folyamatok egyensúlyának helyreállításában, a hajszálerekben a mikrokeringés serkentésében. Hatása előnyös az erős fizikai terhelés utáni alvás normalizálásában.

Az oxigénnel dúsított vizek fogyasztása kevésbé súlyos oxigénhiányos állapot kezelésére alkalmas, de heveny oxigénhiányos állapotban is segítség lehet. Főleg azoknak javasolt, akik dohányoznak, vagy munkájuk miatt nap, mint nap ki vannak téve a légszennyezés veszélyének, például nagyvárosi utcán vagy autószerelő műhelyben dolgoznak.

A száj-, gyomor- és bélnyálkahártyán át felszívódó oxigén a véráramba jutva javítja a vér oxigénszállító kapacitását, így szerveink, köztük az agy oxigénellátását is. Ezért fokozott igénybevétel esetén csökkenti a fizikai és szellemi fáradtságot, élénkít, frissít, javítja a közérzetet, növeli a teljesítőképességet, segíti a koncentrációt. Emiatt ajánlott kimerült, stresszes embereknek, sportolóknak és intenzív fizikai és szellemi munkát végzőknek. Az extra oxigén csökkenti az emésztőrendszeri gyulladásokat, kedvezően befolyásolja a keringési zavarokat, a fejfájást és a migrént.

Mivel az oxigénnel dúsított víz serkenti a sejtek anyagcseréjét, segítséget nyújthat a méregtelenítésben és a felesleges kilóktól való megszabadulásban is. Gyorsítja továbbá az alkohol lebontását, ezáltal másnaposság esetén a regenerálódást. Alkalmazása egyszerű, kényelmes, és megfelelő mennyiség fogyasztása esetén (1 liter/nap) nincs káros mellékhatása.

Vélemény 1

Prof. Dr. Pucsok József, Sportegészségügyi Intézet, az orvostudományok kandidátusa:

„Sportolókon végzett mérésekkel megállapítottuk, hogy az oxigénnel dúsított ivóvíz növelte a vizsgáltak teljesítőképességét, csökkentette a terhelés maximumában mért pulzusszámot, a teljesítmény növekedés ellenőre a vér tejsavszintje mérséklődött. Az oxigénnel dúsított ivóvíz fogyasztása után gyakorlatilag minden vizsgált sportolónál megfigyelhető volt a vérben az oxigén parciális nyomásának az emelkedése.”

Vélemény 2

Dr. Balla Ferenc a kémiai tudományok kandidátusa:

„ A gyomor által a vérbe juttatott molekuláris oxigén felszívódásának sebessége a légzéssel történő betáplálással szemben hozzávetőlegesen tízszeres. Az oxigénadósság megszűntetéséhez szükséges 9698 %-os telítettség helyreállítása intenzív légzés és 2,5 dl oxigéndús ital elfogyasztása esetén pár percnyi vérkeringés alatt megtörténik.”

Vélemény 3

Dr. Malomsoki Jenő, a biológiai tudományok kandidátusa:

„A gyomor- és bélnyálkahártyán keresztül felszívódó oxigén a vérpályán eljutva a szövetekben illetve a májban fejti ki kedvező hatását. Az enzim aktivitások változásával, az oxigén raktárak feltöltődésével, a tejsav eliminálódás gyorsulásával lehet számolni.”