Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a XXI. században a stressznek vannak a legkomolyabb egészségkárosító következményei. Ez a depresszió és a szívinfarktus kialakulásának legfőbb oka. Az állandó stressz gyorsítja az érelmeszesedést, megnöveli a vérzsír szintjét és felpörgeti a gyulladást okozó hormonok termelődését. Megzavarja az egészséges és pihentető alvást, ezzel gyengíti az immunrendszert, sokkal fogékonyabbá tesz a fertőzésekre. Bárkit elérhet: háziasszonyt, politikust, menedzsert és azokat, akikben túl nagy a megfelelési vágy.
A stresszreakció létfontosságú tulajdonságunk, amely aktiválja a szervezet energiakészleteit. Ezt nevezzük „jó stressz”-nek, ami azonban kedvezőtlen feltételek mellett káros stresszé alakulhat. Ha egy feszült, pörgős időszakot nem követ pihenés, lazítás, akkor folyamatos készültségi állapot lép fel. A szervezet nagyon gyorsan felhasználja saját energiatartalékait. Feszültség, idegesség, kimerültség, negatív hozzáállás másokhoz és saját magunkhoz – ezek a kiégés tipikus jellemzői.
Alapjában véve a test és a lélek önvédelmi mechanizmusáról van szó, de a kimerültséget sajnos nem lehet kialudni egy hosszú hétvégén, hiszen gyakran évek alatt alakult ki. A kimerültség legtöbbször betegségre utaló jelekkel társul: hátfájással, alvászavarral, reumával, gyomor- vagy
3D szívkép
szívproblémákkal, magas vérnyomással, vércukor szint emelkedéssel.
Szervezetünkben meghatározott folyamat játszódik le a stressz alatt.
Ha fenyegetőnek értékeltünk egy helyzetet, a hipotalamusz, köztiagy vegetatív kapcsolóközpontja hormonokat kezd termelni. A vérrel a mellékvesékbe jutva serkentik a stresszhormon, a kortizol termelődését.Emelkedik a vérnyomás, felgyorsul a légzés, „harcra készek” leszünk. Elődeink mozgással levezették a bennük lévő feszültséget, mi stresszt stresszre halmozunk.
A következmény: a kibocsátott hormonok hosszú távon károsítják a különféle testfunkciókat, az immunrendszert, az emésztést, a keringést, de talán legjobban a szívet.
Elmúlt már 40 éves? Stresszes életmódot él? Kialakult már ingadozó, vagy magas vérnyomása? Esetleg a cukorszintje is magasabb? Szükség lenne meghatározott időszakonként, de legalább évente egyszer egy olyan szűrőprogramra, amely segítségével megállapítható szívének aktuális állapota!
Van-e olyan pontos-, gyors és megbízható szűrési lehetőség, amellyel a stresszhormonok szívre gyakorolt káros hatásait ki tudjuk mutatni? Tudunk-e még időben „tünetmentes időszakban” jelzést adni, hogy a kóros folyamatok elindultak és milyen mértékűek?
Lehetőségünk van-e arra, hogy a megbízható adatok birtokában kellő megalapozottsággal szakorvoshoz irányítsuk az egyént?
Szűrőprogramunnak a keretében mindez megtehető.
„ Legyen a szívünk a szívügyünk” |
|