Energia

Az “általánosan” alcím alatt Dr. Hamvas Ferenc főorvos gondolatai végén már rátért az energia egyensúlyának fontosságára, a hiányzó energia visszapótlására, rezgések szerepére. Az elsődleges energiaforrásunk ténylegesen a Nap. A napfény éltető erejét alakítják át a növények klorofiltartalmuk segítségével.

Nagyrészt a levelek sejtjeiben található, de más zöld szövetekben is előfordul. A klorofill neve görög eredetű: chloros = zöld, ésphyllon = levél. Érdekesség hogy a vérben lévő hemoglobin és a klorofill, amit a növények vérének is neveznek, csak egyetlen atomban térnek el egymástól, pedig elég bonyolult molekulák. A vér hemoglobinja közepén vas atom van, a klorofill molekula közepén magnézium van. Vajon ennél nyomósabb indok kell-e arra nézve, hogy milyen fontos a klorofill.

A növények felhasználásának számtalan válfaja van. Akár környezetünkben mint építőanyag, ruházkodás, papír, stb. A bennük rejlő energiát több módon hasznosítjuk. Egy részét akár mint tüzelőanyag, másrész vagy közvetlenül “zöldségek, gyümölcsök, gabonák, stb.”, vagy közvetetten az állatokon keresztül, mint táplálék, az anyagcsere folyamatokban alakulnak át a saját energiahordozónkká az ATP-vé. Erről a rendkívül érdekes és bonyolult folyamatról van részletes leírás az “ANYAGCSERE” részben Prof. Ádám Veronikától.

Részlet:

“A három legfontosabb tápanyagféleség, a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék anyagcseréje közül elsősorban az energiatermelésben legfontosabb szerepet játszó szénhidrátokéra és zsírokéra koncentrálunk. A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk). A sejtek számára a hasznosítható energiát az ATP termelése jelenti. Ez a vegyület az univerzális energia-valuta, amelyet a szükségletek kielégítésére használunk.”

“A Szent-Gyögyi-Krebs-ciklus az a körfolyamat, ahol minden tápanyag lebontási útvonala összefut, belőlük széndioxid, az oxidáció során protonok és elektronok, kissé pongyola megfogalmazásban hidrogének képződnek. Ezek a hidrogének a mitokondrium belső membránjában elhelyezkedő elektrontranszport-láncba kerülnek, és a hidrogén oxidációja eredményeképpen víz képződik. A vízképződés során felszabaduló energiát fordítjuk ATP-szintézisére, illetve a kémia kötés létrehozása céljára nem hasznosítható energia hő formájában szabadul fel. Fontosnak gondolom megjegyezni, utalva a korábban elmondottakra, hogy a hidrogén oxidációja során felszabaduló energia először egy hidrogén-ion- (proton-) gradiens létrehozására fordítódik, majd ennek az egyenlőtlen ioneloszlásnak az energiáját használja fel egy enzim az ATP szintézisére. Ennek a folyamatnak a felfedezéséért is Nobel-díjat adtak.”

“Ezek a folyamatok a sejten belül egy speciális sejtorganellumban, a mitokondriumokban történnek. A mitokondriumok 1 μm átmérőjű, baktérium méretű organellumok, legfontosabb, de nem kizárólagos szerepük az, hogy a sejtlégzés során a sejt számára ATP-t szintetizáljanak. Itt használódik el a légzés során a szervezetbe jutott oxigén, és itt keletkezik a kilégzéssel eltávolított széndioxid – ez a folyamat a sejtlégzés. Az emberi szervezet sejtjeiben több száz, esetleg több ezer mitokondrium található – minél intenzívebb anyagcserét folytat egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ”

A képek prof.Dr.Varga András Grundlage des Elektrosmogs in Bildern könyvéből valók

A sejt

A képen a mitokondriumok a világos lila színnel találhatók. Azonban a mitokondriumokhoz el kell jutniuk a megfelelő tápanyagoknak. Ez a sejt falán, vagy membránon keresztül történik meg. A sejtmembrán dupla lipidrétegből áll.

Sejtfal

A Singer Nicholson féle sejtmembrán modell

3. ábra

4. ábra

5. ábra

A 4,-es ábrán található az az adat, hogy az egészséges sejtek működéséhez 70 és 100 milivolt membrán feszültségre van szükség. Ha ez az érték alacsonyabb, akkor nem tudnak a szükséges anyagok a sejtek belsejébe bejutni és az ATP, vagyis azenergiatermelő folyamatok lecsökkennek.

Én úgy tekintem a testünket alkotó sejteket, mint egy egyszerű kis kályhát. Ha abban rendesen ég a tűz, az energiatermelő folyamatok rendesen lezajlanak, akkor a sejt is és az egész szervezet is egészséges. A gyógyszerekkel magát a folyamatokat “az égést” próbálják befolyásolni. Pedig sokszor már az is nagy segítség, ha a levegőztető ajtót jobban kinyitjuk, tisztább, egészségesebb, tüzelőanyagot (táplálékot) tudunk bejuttatni, vagy nem utolsó sorban az alsó nyíláson keresztűl rendszeresen “kihamuzunk” vagyis eltávolítjuk szervezetünkből a méreg és salakanyagokat. Mivel szűk nyílásokon keresztül a be- és kiáramló folyamatok is nehezebben zajlanak le, ezért ezeknek a kis ajtóknak a nagyságát a membránfeszültség növelésével tudjuk elérni. A membránfeszültség megnövelése, a Föld természetes mágnesességének indukciós hatásával érhető el. Ezzel kapcsolatosan két fő probléma van. Nagyon sok tanulmány jelenik meg azzal kapcsolatosan, hogy a Föld mágneses tevékenysége hullámzó ciklusokat produkál, sőt kb. 40,000 évenként pólust is vált. Most egy pólusváltáshoz közelítünk és ilyenkor a természetes mágneses tevékenység csökken. A másik, hogy manapság az emberek “nem a Földön élnek”. Mivel a mágneses erő a távolság növekedésének négyzetével csökken, ezért nagyon sok emeletes házban élő ember ennek az “elementáris” energiának csak a töredékét kapja. Erről részletesen a Föld mágnesesség részben írok.